Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója  a Kányavári-szigeten tartott sajtótájékoztatón azt
mondta: előremutató kezdeményezés volt a tábor megszervezése, hiszen a vízügyi és a természetvédelmi szakterület szorosan kapcsolódik egymáshoz itt, a Balaton és a Kis-Balaton térségében. A fiatalok az alapoktól megismerhetik, hogy miért is van szükség például a csatornatisztításra, vagy hogy mit jelent az algásodás.

Úgy vélekedett: sok feladatot kell elvégezni ahhoz, hogy a táj ugyanilyen szép maradjon, miközben a résztvevők körében a vízügyi szakmákat is népszerűsítik, akár közülük kerülhetnek ki a jövőbeli szakemberek.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója arról beszélt, hogy az alapfeladatuknak számító
természetvédelem mellett az ökoturisztika is kiemelt terület a működésükben, a 15 látogatóközpontot vállalkozók bevonásával üzemeltetik.

Idén a kápolnapusztai bivalyrezervátumban is tevékenykednek a táborlakók, festéssel, karbantartással, hulladékgyűjtéssel, felújítással foglalatoskodnak. „Beoltják” őket természetvédelemmel, ami azután felnőttként is szívügyük lehet – fogalmazott.

Busa Tamás, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta: az elmúlt években a táborozók egyebek közt kézi erővel bedolgoztak 60 köbméternyi zúzott követ 100 kilométer hosszú töltésburkolat javítása során, de vízügyi műtárgyakat, épületeket festettek, kültéri bútorokat újítottak fel, kilátót tettek rendbe.

Kovács Tamás, a Szabadics a Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi tagja arról számolt be, hogy idén 27 diákot fogadtak az építőtáborban – többségében a főváros környékéről -, minden második fiatal már visszatérőnek számít. Jelezte, hogy a résztvevők számára közösségi kapcsolatokat és a természettel való élményszerűtalálkozást is jelenti a táborozás.