Mi lesz veletek fiatalok? Mind gyakrabban teszik fel ezt a kérdést a világ fejlettebb és kevésbé fejlett országaiban. Merthogy 2013-ban világszerte csúcsra ért az ifjú munkanélküliek száma. A probléma olyan jelentős, hogy az Európai Parlament két szakbizottsága is jelentést készített az ügyben, amelyet a napokban ismertettek. A kulturális és oktatásügyi (CULT) szakbizottság Az EU 2010-2012 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról címmel készített jelentést. A foglalkoztatási és szociális ügyek (EMPL) bizottsága pedig A fiatalok munkanélküliségének kezelése címmel a kilábaláshoz vezető lehetséges utak problematikáján dolgozott.

Délen ötven százalék a ráta

Az ominózus két bizottság felhívta a figyelmet a krízisre, amely különösen nehéz helyzetbe sodorta a fiatal nemzedéket. Az EU-ban a fiatalok munkanélkülisége átlagosan 23 százalékos, de a déli tagállamokban ez az arány drámai, 55 százalék körül mozog.

Nemcsak Európában aggasztó a helyzet. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint 2013-ban a tavalyi 12,4 százalékról 12,6 százalékra nő a 15 és 24 év közötti fiatalok globális munkanélküliségi rátája. Ezzel világszerte mintegy 73,5 millió fiatal lesz állás nélkül, ami közel áll a gazdasági válság csúcspontján, 2009-ben mért adatokhoz.

A legmagasabb regionális ifjúsági munkanélküliségi rátát 2012-ben a Közel-Keleten regisztrálták, ahol a gazdaságilag aktív fiatalok több mint negyede, 28,3 százaléka volt munka nélkül. A jelenlegi előrejelzések szerint ez a ráta várhatóan 30 százalékra emelkedik 2018-ra. Észak-Afrikában is nagyon magas az ifjúsági munkanélküliségi ráta: 23,7 százalék volt 2012-ben. Mindkét régióban a fiatal nők a leginkább érintettek. A Közel-Keleten a női munkaerő 42,6 százaléka, Észak-Afrikában 37 százaléka munkanélküli. Globálisan, Kelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában mérték a legalacsonyabb, 9 százalékot kissé meghaladó rátákat 2012-ben.

Magyarországon sem rózsás a helyzet. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint 2013. első negyedévében több mint 92 ezer 15-24 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami 30,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg.

Be kell vonni a fiatalokat

Az EP emélített ülésén azt is megfogalmazták: a fiatalok munkanélküliségének kezelésében, a kilábaláshoz vezető utak kiépítésekor magukat a fiatalok által alapított és általuk működtetett szervezeteket is mozgósítani kell. Aktív részvételük a társadalomban, főleg, ha előzetes külföldi tapasztalatszerzéssel társul, a munkaerőpiac dinamizálásnak egyik feltételét jelentheti.

Merkel is kampányol

Van-kiút e válságos időkben? – teszik fel a kérdést a szakértők. Úgy tűnik van. Az uniós államok vezető ugyanis megegyeztek abban, hogy az elkövetkező időszakban jelentős pénzeket fordítanak a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére. A hét végén választásokra készülő német kormányerők kampányából sem maradhatott ki ez a kérdéskör. Éppen a német kancellár, Angela Merkel fogalmazta meg Berlinben egy miniszteri értekezlet kapcsán: a fiatalkorúak munkanélkülisége talán a legsürgetőbb probléma Európában.

Azóta született megegyezés is. Az EU vezetői megegyeztek arról, hogy 6 milliárd eurót költenek a probléma megoldására, de arról nem állapodtak meg, milyen intézkedéseket hoznak a pénz elköltésére. Az intézkedések valóban sürgetőek, hiszen a fiatalok munkanélküliségi rátája közelebb van az 50 százalékhoz Spanyolországban és Görögországban, amely államokat egyébként is a legjobban sújtotta az euroövezet gazdasági válsága. Abból a szempontból is fontos az Európa legnagyobb gazdaságát irányító Merkel nyilatkozata, mivel Németországban ez az arány éppen csak 7 százalék.