Megtorpant a GKI konjunktúraindexének emelkedése
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak. A GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg.
Az üzleti szférán belül szeptemberben csak az ipari bizalmi index romlott kissé (féléves, szinte folyamatos javulás után), de így is ez volt a legoptimistább ágazat szeptemberben. A többi szektor az előző havinál bizakodóbb lett, különösen az építőipar. Mindegyik ágazatban több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, kivéve a kereskedelmet, ahol lényegében azonos az arányuk. Az iparban romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak a megítélése, jobb lett viszont a készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény. Az építőipari bizalmi index szeptemberben elérte a járványt közvetlenül megelőző szintet. A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt javultak. Lényegesen kedvezőbb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány minősítése. Az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerő-, illetve az anyag- és kapacitáshiány. A kereskedelmi bizalmi index kéthavi csökkenést követően szeptemberben újra kissé emelkedett, s kedvezőbb, mint a járvány előtt volt. Az eladási pozíció megítélése enyhén, a készleteké közepesen, a rendelések várható alakulásáé sokkal kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index az augusztusi megtorpanás után szeptemberben tovább nőtt. Bár az előző időszaki forgalom és az általános üzletmenet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások sokat erősödtek.
A foglalkoztatási hajlandóság az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, s minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos erősödés után kissé enyhült. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével szeptemberben gyengült, különösen a kereskedelemben, de immár második hónapja az építőiparban is. A kereskedelmi cégek nagyobb, az építőipariak kisebb fele azonban így is áremelést tervez. Magas szintről, de hónapok óta csökken a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése szeptemberben, az augusztusi nagy zuhanás után, a válság utáni csúcsára emelkedett. A fogyasztók pesszimizmusa azonban e téren tovább erősödött.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberben harmadik hónapja csökkent, s elég messze van a válság előtti értékétől. Ezúttal különösen sokat romlott a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott, egyébként viszonylag jó véleménye. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont már ötödik hónapja javult. Az emberek a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték.
A GKI konjunktúraindex és összetevőinek beágyazható, interaktív, animált grafikonja a http://gki.hu/vizzu/ oldalon található.
* * *
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021
Év | Hónap | Üzleti bizalmi index | Fogyasztói bizalmi index | GKI konjunktúraindex |
2017. | I. | 4,4 | -11,7 | 0,2 |
II. | 4,5 | -12,4 | 0,1 | |
III. | 4,7 | -11,5 | 0,5 | |
IV. | 6,4 | -16,4 | 0,5 | |
V. | 7,9 | -16,1 | 1,7 | |
VI. | 9,5 | -14,6 | 3,2 | |
VII. | 11,3 | -15,9 | 4,2 | |
VIII. | 10,2 | -13,6 | 4,0 | |
IX. | 12,3 | -14,3 | 5,4 | |
X. | 10,5 | -13,8 | 4,2 | |
XI. | 11,7 | -14,2 | 5,0 | |
XII. | 13,4 | -7,7 | 7,9 | |
2018. | I. | 14,2 | -8,9 | 8,2 |
II. | 15,5 | -7,6 | 9,5 | |
III. | 13,6 | -5,8 | 8,6 | |
IV. | 13,3 | -3,9 | 8,8 | |
V. | 13,8 | -7,5 | 8,3 | |
VI. | 15,3 | -5,7 | 9,8 | |
VII. | 17,3 | -9,0 | 10,5 | |
VIII. | 13,3 | -12,2 | 6,7 | |
IX. | 10,4 | -8,3 | 5,5 | |
X. | 13,1 | -9,5 | 7,2 | |
XI. | 14,4 | -12,1 | 7,5 | |
XII. | 15,4 | -10,6 | 8,6 | |
2019. | I. | 13,9 | -12,1 | 7,1 |
II. | 12,9 | -11,1 | 6,7 | |
III. | 12,1 | -10,7 | 6,2 | |
IV. | 7,1 | -8,9 | 2,9 | |
V. | 9,4 | -10,4 | 4,3 | |
VI. | 5,7 | -7,0 | 2,4 | |
VII. | 4,3 | -10,1 | 0,6 | |
VIII. | 7,5 | -5,9 | 4,0 | |
IX. | 0,9 | -3,7 | -0,3 | |
X. | 2,5 | -9,8 | -0,7 | |
XI. | 7,0 | -9,2 | 2,8 | |
XII. | 1,5 | -8,4 | -1,1 | |
2020. | I. | 1,0 | -12,5 | -2,5 |
II. | 0,7 | -12,1 | -2,6 | |
III. | -1,8 | -12,1 | -4,5 | |
IV. | -27,2 | -49,8 | -33,1 | |
V. | -24,5 | -38,5 | -28,1 | |
VI. | -16,2 | -32,8 | -20,5 | |
VII. | -15,2 | -26,9 | -18,2 | |
VIII. | -15,3 | -29,6 | -19,0 | |
IX. | -15,1 | -31,1 | -19,3 | |
X. | -13,4 | -34,2 | -18,8 | |
XI. | -20,4 | -33,0 | -23,7 | |
XII. | -13,1 | -38,5 | -19,7 | |
2021. | I. | -10,1 | -33,8 | -16,3 |
II. | -11,5 | -34,9 | -17,6 | |
III. | -11,1 | -32,6 | -16,7 | |
IV. | -0,6 | -24,5 | -6,8 | |
V. | 2,9 | -18,3 | -2,6 | |
VI. | 2,1 | -14,5 | -2,2 | |
VII. | 4,4 | -16,9 | -1,1 | |
VIII. | 6,1 | -19,7 | -0,6 | |
IX. | 6,5 | -20,3 | -0,5 |