A lakossági állampapírpiac jelentős átalakuláson esett át az utóbbi nagyjából egy évben. Az infláció elszaladásával ugyanis az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) is lépnie kellett. Számos értékpapír kamatozása megváltozott, nagyot nőttek a hozamok. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) személyében pedig új értékpapír is érkezett. A lakosság azonban még mindig preferál egy régi típusú kötvényt, a Kincstári Takarékjegyet.

Kincstári Takarékjegy – 9 % és 9,5 %

Az értékpapírok döntő többsége ma már dematerializált formában, azaz digitális jelként van jelen. A magyar állampapírok közül találunk azonban nyomdai úton előállított kötvényt is. Egyrészt a hajdani szuperállampapír is elérhető fizikai formában, másrészt a Kincstári Takarékjegy (KTJ) a magyarok régi kedvence. A 10 ezer forinttól 1 millió forintig többféle címletben kapható értékpapír a postákon vásárolható meg. Az egy éves futamidejű típus jelenleg évi 9 %-os, a két éves futamidejű pedig 9,5 %-ot fizet a befektetésünk után.

 Jóval alacsonyabb kamat ez, mint az inflációkövető értékpapíré, vagy éppen a BMÁP-é, mégis népszerűségnek örvend. Ennek oka lehet egyszerűsége, rövid futamideje, valamint, hogy nem szükséges értékpapírszámla a vásárlásához. Utóbbi nagy előny lehet a kisebb településeken élő megtakarítóknak. Természetesen az összes állampapírra igaz előnyöket a Kincstári Takarékjegy is magáénak tudhatja. Ezek közé tartozik az, hogy korlátlan állami garancia vonatkozik rá, tehát kockázatmentes befektetésről beszélhetünk a KTJ esetében is. Emellett fontos, hogy kamatadó nem terheli már az állampapírokat, így a kalkulált kamatunk az ebben az esetben nettó 9 %, illetve 9,5 % futamidőtől függően.

Veszik a magyarok

A Kincstári Takarékjegy állománya nagyobb, mint gondolhatnánk. Február közepén közel 377 milliárd forintot tartott belőle a lakosság, ami azért nem elhanyagolható befektetés a háztartások részéről. Az idei 8. héten például 12,4 milliárd forintért vásároltak belőle a magyarok, egyáltalán nem mondható tehát, hogy ritka számba menne a postai állampapír vásárlás. Ugyanakkor fontos, hogy az összes lehetséges állampapír alternatívát ismerjük a döntés meghozatala előtt, hiszen jelentős hozambeli különbségek vannak jelenleg is a kötvények között. Ezekről részletesebben a Magyar Állampapír hivatalos oldalán érdemes tájékozódni.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!