Először is érdemes tisztázni, hogy Európa, mint kontinens közel sem egyenlő időjárás feltételeket jelent a földrészen élő embereknek. Miközben a déli államok lényegesen kevesebb erőforrással is meleget csiholhatnak a téli hónapokra, addig Európa északi részein már sokkal nehezebb a mai megszokott jóléti alapok „télügyi” melegen tartása.

Bizony a télből ügy kerekedett és idén sokkal kevesebben szeretnénk fehér Karácsonyt! Sőt! Az sem lenne baj, ha idén elmaradna a tél…

Zajlik az élet és a legnagyobb tanulsága ennek az évtizednek, hogy a világ nem változott rengeteget. Nézzük miért!

• Van háborúnk, nem is a távoli beláthatatlan messzeségben, hanem az európai területen
• Autóhoz szokott fenekünk egyre gyakrabban fenyegetett a gyalogmódi visszajövetelével – arcunkban az energiahiány tükröződik a mobiltelefon hírképernyőjén
• Atomkatasztrófával spékelt atomháború fenyegetettség
• Brutális infláció, elszálló árak a széles lakossági fogyasztói termékekben
• A jóléti nép fogalma halványodik a rezsicsökkentés fellazuló rendszerében, érkeznek hamarosan a téli közüzemek sosem látott számai
• stb.

A satöbbi, a felsorolás végén egyenlő a hosszan folytathatnámmal és ez nem is félrebeszéd. Reménykedni sok mindenben lehet, de gondolkodjunk kicsit! Van annak reális alapja, hogy az energia válsággal sújtott téli Európa pont akkor nyugodhasson meg, amikor fenyegetettségével télre csúcsosodik az oroszoktól való kiszolgáltatottsága? Furcsa lenne… Jó lenne… Elég valószínűtlen…

Tehát marad a kérdés: készen áll-e az európai ember a téli didergésre? A válasz egyszerű! Nem! Ez az európai generációs mátrix már csak nagyon apró elemeiben tartalmazza dédanyáink-dédapáink ma is élő szellemiségét! Hol van már a tiszta szoba, a télen csak egy helyiséget fűtök ki régi elvrendszere, ami értelmesen, de mégsem a jelenlegi jóléti társadalom működési elveit tartalmazta? Sehol! Azt se felejtsük el, hogy a jóléti nép fogalma idehaza abból az állami ígéret-rendszerből táplálkozott, hogy az árak közüzemi piaci alapjai lényegtelenek, nézz a csekkre, látod mennyit spórolt neked az állam! De régi igazság, hogy az állam én vagyok, illetve ennek fejlettebb változata, miszerint az állam valójában mi vagyunk. És most majd leesik az állunk!

Na! Most már keverem a magyart az európaival, természetesen más a helyzet nálunk és más a helyzet nem nálunk. Csupán a bökkenő, hogy hol is van a nálunk? Egyszerre vagyunk magyarok és európaiak, ráadásul EU-s „polgárok”! Mégsem tetszik mostanában nekem ez a „nagy”, „kidolgozott” európai politika. Ebben most mégsem mélyednék el. A nálunk és mégsem teljesen nálunk halmazrendszerében egy dolog viszont adott és ily módon a nálunk fogalma lényegtelen: szépen fogalmazva, nehéz telünk lehet, vulgárisan fogalmazva mind megszívhatjuk, de nem is kicsit.

Én egy dologban nagyon, de nagyon nem hiszek: mégpedig abban, hogy ne lenne orosz terv a különböző kimenetelek esetére. Aki másképpen gondolja, szíve joga, én mégis úgy gondolom: nem áll készen az európai ember a közelgő télre, telekre, de érdemes lelkünkben felkészülni arra, hogy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a téli szobameleg halványabban érkezik majd a fűtési rendszerekből és sajnos gyönyörű lenne, de valószínűtlen, hogy a család melege fogja bejárni a szobáinkat. Ha lesz is, aminek lennie kell, legtöbbünknek sokkal drágább lesz, mint egyébként az elmúlt években volt!

Mi akkor a jó a rosszban? Jelenleg annyi, ha mind kevesebb bajjal kell számolni! Atomot nem kérünk, háborúzni nem szeretnénk, de végezetül egy dolog biztató lehet a hideggel kapcsolatban: lassan, de eljön a tavasz, azután a nyár, meg majd az ősz, a többiről meg nem szeretnék beszélni…

Címlapkép forrása: Shutterstock