Kedden tartja szokásos havi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A kamatdöntés nem ígérkezik unalmasnak, nem tudni ugyanis biztosan, hogy mit lép a jegybank az irányadó kamatszint tekintetében. Az a korábbi megszólalások alapján biztosnak tűnik, hogy marad 13 %-on a jegybanki alapkamat. Most ez azonban kevésbé fontos eszköz, hiszen az egynapos betéti tender számít irányadónak, amely jelenleg 17 %-on áll. Azután, hogy május végén az MNB megkezdte a monetáris lazítást, és 18 %-ról az említett szintre csökkentette az egynapos betét kamatszintjét. Az, hogy az MNB végül milyen döntést hoz, több tényezőtől is függhet. Ilyen az infláció, a forint által bejárt pálya, a külső sérülékenység szintje, a piaci kockázatok mértéke, a folyó fizetési mérleg, a nagy jegybankok monetáris politikája.

Dönt a jegybank – a forint is számíthat

A legfontosabb azonban kétségtelenül az infláció lehet, lévén a jegybank fő célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Májusban az elemzők által vártnál kedvezőbb inflációs adat érkezett azzal, hogy éves szinten 21,5 %-os pénzromlást hozott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Éppen részben utóbbi miatt az OTP Elemzési Központ véleménye szerint újból kamatcsökkentés jöhet, a legnagyobb hazai bank elemzői a májusihoz hasonlóan 100 bázispontos enyhítést látnak valószínűnek.

Az OTP elemzése kiemeli, hogy az elmúlt időszakban némileg gyengült a forint az éves csúcsról. Ennek okaiként az újból emelkedő gázárakat, a vezető jegybankok vártnál némileg szigorúbb kamatpolitikáját, valamint a kormány és a jegybank közötti feszültség újbóli növekedését jelölték meg. Végül azonban jelezték az elemzők, hogy az árfolyam így is kellően erős egy újabb kamatcsökkentéshez. Ahogyan pénteki cikkünkben is fogalmaztunk, valóban esett a forint a héten. Volt, hogy 377 felett is járt az EUR/HUF keresztárfolyam. Végül azonban valamivel 374 alatt fejezte be a hetet a forint az euróval szemben.