Az ábrákon már első ránézésre látszik milyen kiugró értékeket produkált a legutóbbi felmérés. Egy kisebb esés után szinte kilőtt az ingatlanok eladási száma szerte Amerikában.

Ezzel egy időben, a kínálat nem tudta tartani a lépést a rázúduló kereslettel, és évtizedek óta nem látott szintre esett vissza az eladásra kínált ingatlanok száma, pedig a COVID-19 elején még épp ellentétes irányú tendencia volt a piacon.

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban a tavalyi év végén jelentették be, hogy 2022-ig 5% lesz az általános forgalmi adó kulcsa az új építésű ingatlanokra. Ennek a következményei nem egyértelműen pozitívak minden szereplőre nézve.

Egyrészről az alacsonyabb adókulcs jó a piac azon szereplőinek, akik ingatlant akarnak vásárolni, mivel az alacsonyabb ÁFA alacsonyabb árat is generál. Másrészről azonban fokozza a bizonytalanságot. A 2008-as bankválság Magyarországra való begyűrűzése óta nem talált teljesen magára a lakáspiac. Az ebben a szektorban működő cégeknek hosszú távra kell tervezniük, kell egy stabil alap, ami kiszámíthatóvá teszi számukra a kereslet-kínálat egyensúlyát. Azonban az ilyen kisebb beavatkozások ezt teljesen ellehetetlenítik.

Az ÁFA csökkentése tehát a hosszú távú befektetések stabilitását meggyengíti, azonban a rövid távon való nyerészkedést elősegíti.

A korábban ismertetett keresleti-kínálati eltolódás ennek ellenére, inkább az amerikai lakáspiacot jellemzi, Magyarországon, vagy a hozzánk hasonló országokban egyelőre még nem jelent meg ez az eltolódás. De azt is tudni kell, hogy amennyiben Amerikában fokozódik a piac túlfűtése, akkor annak elkerülhetetlen hatása lesz Európára, és benne Magyarországra is.

A tőzsdére gyakorolt hatásáról biztosan elmondható, hogy ha a tengerentúli gazdaság továbbra is ilyen építőipari számokat produkál, addig nehéz túlságosan medvének lenni a piacon. Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy a kínálat erőteljes csökkenése, és a vele negatívan korreláló kereslet nem épp egy buborékot formálnak a piacon. 

Forrás: marketwatch

bloomberg

portfolio.hu