Kedden közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júliusi inflációról szóló adatot, amiről akkor mi is beszámoltunk. Az adatsor különleges jelentéssel bír egy évtizedek óta nem látott inflációval jellemezhető időszakban. Az biztos, hogy a pénzromlás jóval kisebb, mint a korábbi hónapokban, és pozitív az élelmiszerek árának alakulása is. Az adat leginkább a jegybanki politikán keresztül fejthet ki hatást a forint árfolyamára.

Infláció  – biztató adat, de némi csalódással

Júliusban év/év alapon 17,6 %-kal nőttek az árak, ami jelentősebb visszaesés a júniusi 20,1 % után. Január óta folyamatosan csökken az éves infláció, ennek ellenére persze tudnunk kell, hogy még mindig nagyon magas értékekről beszélünk. Havi alapon ráadásul 0,3 %-kal nőttek az árak, ez meglepetést jelentett több elemzőnek is. Virovácz Péter, az ING elemzőjének kommentárjából kiderül, hogy az ING Bank is árcsökkenéssel számolt havi alapon. Az élelmiszerek esetében azonban például az árak csökkenése volt a jellemző, 0,9 %-kal kerülnek kevesebbe átlagosan az élelmiszerek, mint júniusban. Az elemző kifejtette, hogy a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése is fékezte az inflációt, ebben segíthetett a tavalyi év második feléhez képest jóval erősebb forint.

Virovácz Péter szerint biztosnak tűnik az év végi egyszámjegyű inflációs mutató, az ING Bank idénre átlagosan valamivel 18 % alatti inflációt vár, jövőre viszont 4,5-5 %-ra csökkenhet a pénzromlást jelző mutató szerintük. Az egyik legfontosabb az lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájára milyen hatást gyakorolnak az adatok. Az ING meglátása szerint a jegybankra nem gyakorol várhatóan érdemi hatást a júliusi inflációs adat. Inkább az lehet Virovácz Péter meglátása alapján fontos, hogy az ismét gyengélkedő forint mennyire írja át a jegybank nézőpontját.

Címlapkép forrása: Shutterstock