Bár a pénzügyi közvetítőrendszer és a digitalizáció rohamos fejlődésének köszönhetően alapvetően már az úgynevezett dematerializált, azaz nem nyomdai úton előállított értékpapírok a messze leggyakoribbak, magyar állampapírból például még vásárolhatunk nyomtatottat is. Az ilyen értékpapíroknál fennáll az elvesztés, a megrongálódás kockázata, de mégsem ez az, amiért most nem optimális döntés a nyomdai állampapírok vásárlása.
Két lehetőség
Alapvetően elmondható, hogy az elektronikusan vásárolt értékpapírok kezelése sokkal könnyebb, nem kell őket védenünk és tárolnunk, illetve rugalmasabban, otthonról adhatjuk és vehetjük őket. Ennek ellenére a Magyar Államkincstár forgalmaz a Postákon keresztül nyomdai úton előállított állampapírokat is. Mindez a kisebb településeken élők, a bankszámlával és értékpapírszámlával nem rendelkező, jellemzően idősebb korosztályba tartozók dolgát könnyíti meg. Indokolt tehát, hogy legyen számukra is könnyen elérhető befektetési forma.
Jelenleg kétféle állampapírt vásárolhatunk nyomtatott formában; Kincstári Takarékjegyet (KTJ) és Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+). Régebben csak a KTJ volt elérhető, 2019 novemberétől viszont a szuperállampapír is vásárolható materiális formában, és nem is fogyott rosszul. Idén július végén még 414 milliárd forint körülit tartott belőle a lakosság, ami kiemelkedő számnak tekinthető. Viszont ez már korántsem a csúcs; nem igazán éri meg ugyanis a nyomtatott állampapírok vásárlása jelenleg.
Növekvő kamatkörnyezet – csökkenő népszerűség
Korábban jó ötletnek tűnt a szuperállampapír (akár postai) megvásárlása, azok az idők viszont egyelőre úgy tűnik, elmúltak. Míg a MÁP+ 5 év alatt átlagosan évente 5 %-ot fizet, a Kincstári Takarékjegy egy- illetve kétéves változatának hozama 7 %, illetve 7,5 % fixen, addig a többi alternatíva hozama alaposan megemelkedett. A Bónusz Magyar Állampapír 11,32 %-os kamatozással indul, a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatszintjét követve, az újabb kibocsátású Prémium Magyar Állampapír pedig az első évben fix 11,75 %-os kamatot kínál, majd a most igen magas infláció felett 0,75 %-os, illetve 1,5 %-os kamatot fizet futamidőtől függően. Ahogyan a nyomdai értékpapírok fölött általában, úgy a nyomdai állampapírok felett is eljárt tehát az idő; persze ez nem jelenti az, hogy a később változó kamatkörnyezetben ne lenne majd újra optimális döntés akár nyomtatott kötvényt is vásárolni.
