Az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya olyan kártya, amellyel lehetőség van az elektronikus pénzt érintően tranzakciók lebonyolítására. Közel öt éve nem minősül közvetítői tevékenységnek az elektronikus pénz értékesítése. Mivel azonban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az említett tevékenység jogosulatlan végzésének gyanúját piacfelügyeleti hatáskörbe rendeli, így az MNB ennek észlelése esetén piacfelügyeleti eljárást indíthat, a jogsértő tevékenység megállapítása esetén piacfelügyeleti bírságot szabhat ki és 2023 januárjától már feljelentést is tehet.

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény (Fsztv.) 2018. január 12-éig hatályos rendelkezései szerint az elektronikuspénz-kibocsátóval kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikuspénz-kibocsátó nevében, javára és kockázatára, elektronikus pénz értékesítésére és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység pénzforgalmi közvetítői tevékenységnek minősült.

Az Fsztv. rendelkezései az ezt követő naptól módosultak, miszerint az a személy minősül pénzforgalmi közvetítőnek, aki pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt. A módosítást követően pedig elektronikuspénz-értékesítőnek az a személy tekinthető, aki az elektronikus pénz kibocsátója nevében az elektronikus pénzt értékesíti, illetve visszaváltja.

Ideértendők azok a kártyák, amelyek vagy közvetlenül tárolják az elektronikus pénzt, vagy az „elektronikuspénz-számlához” biztosítják a hozzáférést.

Az előrefizetett (prepaid) funkcióval rendelkező kártya egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. Ha azonban az előre kifizetett összeget az említett kártya tárolja, akkor azt elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyának kell tekinteni.

Az Fsztv. értelmező rendelkezéseit érintő módosítások okán tehát az elektronikuspénz-értékesítői tevékenység 2018. január 13-ától pénzforgalmi közvetítői tevékenységként nem értékelhető. Egyfelől az Fsztv. az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet a pénzforgalmi közvetítői tevékenységtől elkülönítve definiálja, másfelől a Hpt. szerint az elektronikus pénz értékesítése pénzforgalmi szolgáltatásként nem értékelhető. Felmerülhet ugyanakkor, hogy az Fsztv. módosításától függetlenül az elektronikuspénz-értékesítői tevékenység a pénzforgalmi közvetítői tevékenységen kívül egyéb pénzpiaci közvetítői tevékenységnek minősülhet-e, hiszen ez a Hpt. szerinti elektronikus pénz kibocsátása pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, valamint ténylegesen annak elősegítésére irányul.

Az elektronikuspénz-értékesítői tevékenység jelzáloghitel közvetítői tevékenységként való minősítése fogalmilag kizárt, hiszen ezek célja és tárgya között átfedés nem állapítható meg. A kiemelt közvetítői tevékenység, az ügynöki tevékenység, valamint az alkuszi tevékenység végzése pedig pénzügyi intézmények – hitelintézetek, illetve pénzügyi vállalkozások – tevékenységéhez kapcsolódik.

Mivel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény sem hitelintézetnek, sem pénzügyi vállalkozásnak nem tekinthető, ezért a hozzá kapcsolódó elektronikuspénz-értékesítői tevékenység kiemelt közvetítői, ügynöki és alkuszi tevékenységként nem értékelhető. A fenti megállapításokat az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló törvény egyik – 2018. január 13-án hatályos – rendelkezéséhez fűzött indokolás is megerősíti.

A jegybank a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (MNB tv.) 2021. augusztus 1-jéig hatályos rendelkezései értelmében piacfelügyeleti eljárást egyebek mellett az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett közvetítői (ügynöki) tevékenység gyanúja esetén indíthatott. Mivel az elektronikuspénz-értékesítői tevékenység a fentiek alapján már nem értékelhető közvetítői tevékenységként, az MNB tv. 2021. augusztus 2-ától hatályos rendelkezései értelmében a jegybank a jogosulatlan közvetítői (ügynöki) tevékenység mellett immár kifejezetten a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítői tevékenység gyanúja esetén is indíthat piacfelügyeleti eljárást.

Így többek között azon személyeket is vizsgálhatja a jegybank, akik bejelentés hiányában elektronikus pénz funkcióval rendelkező – vagy azoknak minősülő előrefizetett (prepaid) – kártyákat értékesítenek, és ugyanezen kártyákon elektronikus pénzek jóváírását, illetve visszaváltását hajtják végre. Amennyiben a gyanú szerint ők jogosulatlanul végzik elektronikuspénz-értékesítői tevékenységüket, ez piacfelügyeleti eljárás megindítását is eredményezheti.

Ha a jegybank a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítői tevékenység gyanúja okán az MNB tv. szerint piacfelügyeleti eljárást indít, és ezalatt megállapítást nyer az említett jogsértés, az MNB az elektronikuspénz-értékesítőre többek között 100 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedő piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

A jogalkotó emellett a jegybank javaslatát elfogadva – az MNB piacfelügyeleti hatáskörének bővülésére tekintettel – a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) is kiterjesztette a jogosulatlan pénzügyi tevékenységek körét. Ennek megfelelően 2023. január 1-jétől 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek minősül a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítői tevékenység, amelynek észlelése vagy megállapítása esetén tehát az MNB feljelentést is tesz.

*A szerző a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti jogérvényesítési jogásza