Rendkívüli Hírek:

2024 szeptember 23

Benzinárstop vége – jobban járunk a drágább benzinnel?

Kedden este rendkívüli Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatója. A tájékoztatón jelentették be a benzinárstop azonnali eltörlését az ellátási problémák miatt. Azóta azt is tudjuk, hogy a kormány jócskán megemelte a Mol extraprofitadóját, ezzel plusz bevételt generálva az államháztartásnak. De összességében jól járunk-e az árstop eltörlésével?

Rossz hír is…

Természetesen a lakosság számára első körben nem túl jó hír, hogy 30-40 %-kal emelkedett egyik pillanatról a másikra a benzin és a gázolaj ára a kutakon. A lépés ugyanis megnöveli az egyébként is meglehetősen magas inflációt, hiszen az üzemanyagok látható részét teszik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számolt fogyasztói kosárnak.

Nem bírta tovább a Mol az ellátást, vége az árstopnak (www.shutterstock.com)

Ez utóbbi szempontból nézve a piac számára is aggasztó lehet az árstop eltörlése, a további pénzromlás értelemszerűen nem javítja az ország kockázati megítélését. A magasabb infláció miatt tovább maradhatnak fent a szigorú monetáris kondíciók, mint például a két számjegyű kamatszint. Mindez pedig a gazdaság lassulását, a GDP csökkenését hozhatja el, melyek pozitív hozadék természetesen az infláció letörése.

… de mégis örülhetünk

Amellett, hogy várhatóan megszűnik majd a benzinhiány az import újbóli megjelenésével, egyéb örömteli hatásai is lehetnek az árstop eltörléséhez. A piaci megítélésnek ugyanis jó vetülete is van ebben az esetben, hiszen az árstop eltörlése közelebb visz a természetes makrogazdasági egyensúlyhoz, a kevesebb állami szabályozást jellemzően értékelik a befektetők. Emellett az állam bevételi is nőhetnek a magasabb árak és az extraprofitadó miatt, bár ennek mértéke attól függ, hogy a magasabb benzinár miatt mennyivel csökken a kereslet.

Mivel tehát az árstop jellegéből adódóan egy kényszerintézkedés, ami egyensúlytalanságot hoz, összességében a rövid távú inflációemelő hatás ellenére is inkább pozitívnak mondható a döntés, ha a gazdaság egészét nézzük. Kérdés, hogy ez mennyire lesz elég az egyéb, sokszor bizonytalan országspecifikus tényezők (például az uniós pénzek helyzete) ellensúlyozására.

Címlapkép forrása: Shutterstock