Talán még emlékezhetünk a nagyjából 4 évvel ezelőtti hírekre, amelyek egy új, kifejezetten kedvező állampapírtípus születéséről szóltak. Először úgy lehetett hallani, hogy Nemzeti Kötvény lesz a neve, végül a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) elnevezést kapta. A lakosság azonban csak szuperállampapírként emlegette, de mostanra már maximum idézőjelesen használható a régi becenév a befektetés kapcsán.

5 %-os befektetés

A MÁP+ kondíciói az elmúlt négy évben lényegesen nem változtak, ha a visszaváltási árfolyam változását nem vesszük figyelembe. 5 év alatt átlagosan nagyjából évi 5 %-ot fizetett ez az állampapír, és ez 2019-ben óriási dolognak számított. Meg is indult rá a lakosság rohama, már az első hetekben elképesztő értékesítési mennyiségeket produkált a szuperállampapír. Hamar az élre tört az állomány tekintetében a lakossági állampapírok között, és egy jó ideig ömlöttek a lakossági milliárdok a papírba. Mindez az infláció és a kamatkörnyezet emelkedésével fordult meg.

Amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még mindig 25 % feletti éves bázisú inflációt közöl, akkor nem biztos, hogy vonzó az 5 %-os átlagos kamatozás. Ráadásul felemelkedett az új csillag, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), ami viszont az inflációt követően fizet kamatot a befektetés után. Fokozatosan a PMÁP lett tehát az új szuperállampapír, bár igaz, nem hivatkoznak így a kötvényre. A PMÁP induló kamatozása márpedig jelenleg 16 %-os, lényegében nem is összehasonlítható a MÁP+ kamatfizetési feltételeivel.

Állomány és értékesítés

Talán nem meglepő módon a háztartásoknak már nem a MÁP+ jut eszébe a jó befektetés kifejezésről. Ez pedig az értékesítési adatokban is látszik. Az idei 14. héten milliárd forintban mérve már 0,0-s értékesítést mutat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatbázisa a hajdani kedvencre vonatkozóan. A MÁP+ állománya ennek megfelelő tendenciát követ. Március 31-én már csak alig több, mint 1416 milliárdért tartott belőle a lakosság. Ez azonban még mindig a második legmagasabb állomány a PMÁP után, a lakosság tehát lassan mozdul egyik állampapírból a másikban. Mindenesetre egyenlőre kijelenthető, hogy nagyon átalakult a hazai állampapírpiac az utóbbi egy évben, és ennek legnagyobb vesztese a MÁP+.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!