Az év vége felé közeledve ismét felpezsdült a magyar állampapírpiac, különösen egy hetek óta háttérbe szoruló, de most újra erőre kapó papír, a Kincstári Takarékjegy (KTJ). A legfrissebb adatok szerint a lakossági befektetők aktivitása továbbra is kiegyensúlyozott, és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint az állampapírok 46. heti bruttó értékesített mennyisége meghaladta a 45 milliárd forintot. Ez némi csökkenést tükröz a 45. héthez viszonyítva, ugyanakkor továbbra is figyelemre méltó összegnek számít.  

Állampapír – ők voltak a befutók… 

Az elmúlt hetek csendesebb időszaka után a Kincstári Takarékjegy most újra a figyelem középpontjába került. Az értékesítési eredménye elérte a 9,4 milliárd forintot, ami jelentős előrelépést jelent a korábbi számokhoz képest. A papír sikere részben a Magyar Posta országos hálózatán keresztüli egyszerű elérhetőségnek, részben pedig a konstrukció vonzó kamatozási feltételeinek köszönhető. A 10 ezer forinttól egészen 1 millió forintos címletekig elérhető KTJ lépcsős kamatozásával, valamint 1 és 2 éves futamidejével egyaránt kedvez a kisebb és nagyobb befektetőknek. Az év hajrájában valószínűleg további milliárdok érkezhetnek a papírba. 

FixMÁP – Továbbra is piacvezető, de lassulás látható 

A Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) ezúttal is a legnagyobb eladási számot produkálta, 18,3 milliárd forint értékben. Bár ez elmarad az előző heti 21,7 milliárdos eredményétől, a termék stabilitása és népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) eladásai némileg visszaestek. A dematerializált változatból 8,1 milliárd forintért, míg nyomdai formában 0,6 milliárd forintért fogyott. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) ezúttal 5,9 milliárd forintos eredménnyel zárt, ami enyhe visszaesést mutat az előző hetekhez képest. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) pedig 3,3 milliárd forintos eladással a lista végén helyezkedik el.  Az aktuális kamatlábakról és futamidőkről érdemes a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán tájékozódni.   

Címlapkép forrása: Shutterstock

_{A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!}