Közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy hogyan alakultak a forint lakossági állampapír értékesítések az előző héten. A korábbi kedvenc, az állomány tekintetében még mindig toronymagasan első Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) már bőven nem a leginkább vásárolt kötvény. Kiegyenlítettebbé, többszereplőssé válhat a magyar lakossági állampapírpiac. Már nem egy, hanem legalább 3-4 állampapír versenyez eséllyel a lakossági pénzekért.

Állampapír – már nem one man show

A tavalyi év legnagyobb részében megszokhattuk, hogy a PMÁP a messze legnagyobb érdeklődésre számot tartó lakossági kötvény. Minden oka meg is volt a hazai háztartásoknak, hogy PMÁP-ot vegyenek. Az inflációt követő kamatozás egy több évtizede nem látott infláció által fémjelzett gazdasági környezetben igen vonzó tulajdonsága volt a PMÁP-nak. Ahogyan azonban az infláció – illetve az új PMÁP sorozatok kondíciói – változásnak indult, a PMÁP is egyre kevésbé volt népszerű. Most már inkább a fixen magas kamatot fizető befektetést kereshetik inkább a magyarok – legalábbis ez látszik a heti értékesítési adatokból.

A legjobban ugyanis a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) fogyott, 34,2 milliárdért vettek belőle. A második helyezett az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) lett 22,1 milliárd forintos értékesítéssel. A dobogó harmadik fokára futott be a fent elemzett PMÁP, 19,5 milliárd forintot tettek ide egy hét alatt a megtakarítók. Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) értékesítésére is sor került 12,2 milliárd forintért, Kincstári Takarékjegyből (KTJ) pedig 8,1 milliárd forint értékben vásároltak. Elhanyagolható, 0,1 milliárd körüli összegért vettek Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+), továbbra sem tért tehát vissza a régi kedvenc.

Látható, hogy már nem csak egy állampapír dominál, többszereplős lett a piac. Vásárlás előtt ezért még inkább érdemes lehet a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán tájékozódni az aktuális kamatokról, egyéb kondíciókról.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!