2024 november 08

Állampapír – meglepő adat jött, mit művelnek a magyarok?

Közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 38. heti bruttó értékesítési adatokat. Azon nem lepődhetünk meg, hogy továbbra is az infláció alapján kamatot fizető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt a legnépszerűbb. Érdekesebb azonban a többi értékesítés, a lassan újjászületésének egy éves évfordulóját ünneplő bónusz kötvény egyre kevésbé preferált. A Kincstári Takarékjegyért viszont sokan elszaladnak a postákra.

Állampapír – most a nyomtatott is megy

Az értékesítési adatok alapján elmondható, hogy a PMÁP a legutóbbi héten 27,9 milliárd forintot vonzott. Nagyon jelentősen elmarad ez az év eleji értékesítési számokhoz képest, ugyanakkor továbbra is az inflációkövető kamatozású állampapír a leginkább kedvelt a lakosság körében. Nem véletlenül – jelenleg 14,75 %-os induló éves kamatozással vásárolhatunk az értékpapírból. Ráadásul mindez kamatadó-, és szocho mentes, csak úgy, mint a többi állampapír esetében.

A második helyre újra az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) futott be. Bár jelenleg 8 %-os kamatot fizet garantáltan a nevéből is adódóan egy éves futamidejű papír, a rövid futamidő vonzó lehet az általában biztos, tervezhető befektetést kereső lakosság számára. Nem sokkal maradt le tőle a Kincstári Takarékjegy (KTJ). A postákon, kizárólag nyomtatott formában kapható állampapír 8,4 milliárd forintos értékesítési adatot tudott egyetlen hét alatt felmutatni. Úgy tűnik, hogy a futamidőtől függően 8 %-os, illetve 8,5 %-os kamatot fizető értékpapír nem veszít népszerűségéből az idén.

Nem igazán fogy viszont a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP). A Diszkont Kincstárjegy aukciók hozamához kötött kamatozással futó papír úgy tűnik, hogy annál kevésbé népszerű, minél inkább csökkenek a DKJ kamatok. Mindösszesen 5,8 milliárd forintért vásároltak belőle a magyarok, ami alulmúlja az idei évi átlagos értékesítéseket. A régi kedvencből, a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) kerekítve 100 millió forintért vásároltak a 38. héten.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!