Viszonylag friss adatok állnak rendelkezésre arról, hogy hogyan alakul a forintos hazai állampapírok állománya. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja már június 15-ei állományi adatokat is felsorakoztat. A heti értékesítési adatokat követve nem lepődhetünk meg az eredményeken, mégis megdöbbentő látni az új sztárnak nevezhető állampapír térhódítását.

Állampapír – egyértelmű győztes

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) az infláció emelkedésével párhuzamosan vált a magyarok kedvenc befektetésévé. Nem lepődhetünk meg ezen – miután a PMÁP reálkamatot fizet az előző éves átlagos infláció felett, vonzó befektetés lehet az évtizedek óta nem látott pénzromlás közepette. Jelenleg is a hosszabb futamidejű papírból 15,5 %-os kezdő kamatozással vásárolhatunk. Ráadásul az állampapír hozama után már nem kell kamatadót (és szociális hozzájárulási adót) sem fizetnünk. Az állami garancia pedig biztosítja, hogy a teljes befektetett tőkére és a kamatokra is elévülhetetlen követelést tanúsíthassanak a megtakarítók. Június 15-én több, mint 5800 milliárd forintot tartott a magyar lakosság PMÁP-ban, amivel összehasonlíthatatlanul ez a legnépszerűbb állampapír.

Némi meglepetésre a második legnagyobb állománnyal még mindig a letűnt idők kedvence, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bír. A korábbi szuperállampapírt már inkább visszaváltják ugyan, mint vásárolják, majdnem 1188 milliárd forint értékben azért még lapul a hazai háztartásoknál belőle. A szeptember végén bevezetett Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) lassan, de biztosan bővül, ami az állományát illeti – immár 843 milliárdnál is több megtakarítást helyeztek ide.

Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) alig több, mint 490 milliárd forint értékben tartanak maguknál a háztartások. A rövid lejárat az alacsonyabb kamatozás ellenére is népszerű lehet. Ez látszik a postákon kapható Kincstári Takarékjegy (KTJ) esetében is, ebből 408 milliárd feletti értékre rúg a június közepi állomány.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!