Nemrég egy nagyon érdekes és tanulságos statisztikai látott napvilágot a magyarok megtakarításait illetően. Több pénzt tart már a magyar lakosság állampapírban, mint bankbetétben – ez pedig igen erős fegyvertény az állampapír népszerűsége mellett. Kis túlzással megrohamozták a hazai befektetők a kincstárat és a különböző befektetési szolgáltatókat az állampapírért.

Állampapír – végre győzött

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint augusztus hónapban 191 milliárd forintnyi friss pénz került állampapírokba, ezzel a háztartások értékpapírszámláin lévő volument elérte a 11 941,5 milliárd forintot. Ugyanekkor bankbetétben csupán 11 722,7 milliárd forintjuk volt. Ez utóbbi szám 1800 milliárddal csökkent másfél év leforgása alatt. A befektetési alapok ehhez képest lemaradtak, de csak ehhez képest: a befektetésialap-állomány augusztus végén már meghaladta a 7719 milliárd forintot, ami történelmi rekord. 

Az állampapír népszerűsége (még ha kicsit visszább is esnek néha az értékesítési adatok) szinte töretlen. Alapvetően egy megtakarító a kockázatot és a várható hozamot hasonlítja össze először. Ha nincs bankcsőd – de néha még akkor is –, akkor lényegében kockázatmentes befektetésnek fogadható el az állampapír és a bankbetét is. A várható hozam tekintetében már van különbség – a legjobban kamatozó lakossági állampapír, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) induló éves hozama jelenleg 14,75 %. Ilyen kamatot lekötött betétre általánosságban nehezen kaphatunk még nagyobb összeg befektetése esetén is. Érdemes természetesen az elérhető kamatokról tájékozódni mind a bankok, mind az állampapír frontján.

Adókérdések  

A biztos és fix előny azonban az adózásban keresendő. Az állampapírok ugyanis kamatadó, valamint szocho mentesek, azaz sem a 15 %-os forrásadót, sem pedig a 13 %-os szochot nem kell megfizetnünk a befektetésünk kamata után. Ezzel is ösztönzi az állam a számára is előnyös befektetést. A bankbetét kamatát azonban mind a két előbbi teher sújtja. Ahhoz, hogy egy 10 %-os állampapírhozammal versenyképes legyen egy bankbetét, majdnem 14 %-os hozamot kell ígérjen. Így viszont a nálunk maradó nettó nyereség tekintetében nagyon nehéz a bankbetétnek versenyeznie. Nem meglepő tehát, hogy a lakosság is az állampapír felé fordult, észlelve ezt az egyensúlytalanságot.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!