Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy szeptember és november között milyen forint kibocsátásokkal és lejáratokkal számol. Mindez irányadó lehet arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul majd az államadósság. Emellett a terv megmutatja, hogy inkább  hosszabb, vagy a rövidebb futamidőket tartalmazó szerkezetet preferálja most az ÁKK.

Államadósság – íme a tervek

Az államadósság kapcsán sosem az a fontos, hogy összegszerűen mekkora, hanem hogy a GDP arányaiban mekkora tartozásról beszélhetünk. Ezt fontos leszögezni, hogy bár szinte folyamatosan nő nominálisan a magyar államadósság, GDP arányosan nem kiemelkedő egyáltalán uniós szinten. Ugyanakkor az ősszel azért jelentős kibocsátásokra kell számítani. Diszkont Kincstárjegyből közel 602 milliárd forint értékben számol lejáratokkal, cserékkel az ÁKK. Ezzel szemben a kibocsátási oldalon 660 milliárd forint áll. 325 milliárdért terveznek kibocsátani 3 hónapos,120 milliárdért 6 hónapos, 150 milliárdért 12 hónapos kincstárjegyet, és 65 milliárdot érint majd csereaukció.

Az államkötvények esetében hiába lesz jelentős kibocsátás, a lejáratok összege meghaladja azokat. Közel 1015 milliárd forint értékben lesznek ugyanis lejáratok államkötvényekből, ami kifejezetten jelentősnek mondható. Ezen belül egyébként a 2024/C jelű kötvény bír a legnagyobb állománnyal. Ennek lejárta közel 755 milliárdos kifizetést jelenthet az ÁKK részéről, ennyivel csökken ezen az ágon az államadósság. 500 milliárd forint értékben ugyanakkor kibocsátások is lesznek, a csereaukciók pedig a kibocsátások összegét 120 milliárd forinttal növelik meg.

Összességében tehát a forint kibocsátási terv szerint több lejárat lesz, mint kibocsátás. Csupán ezeket tekintve tehát csökkenhet az államadósság, de természetesen még más részei is vannak, gondoljunk csak a lakossági állampapírokra, vagy egyéb hitelekre.