Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közzétette az adósság kapcsán a legfontosabb adatokat 2023 márciusára vonatkozóan. Megtudhattuk, hogy év eleje óta mennyivel nőtt az államadósság, és az is kiderült, hogy a forint árfolyama összességében milyen hatást gyakorolt az állományra. Magyarország tartozása mostanra már 47 ezer milliárd forint felett van, de fontos megemlíteni, hogy ennek a GDP alakulásánál megvan az alapja.

Államadósság – 1814 milliárdos növekedés

Az államadósság 2022. december 31-én nagyjából 45 562 milliárd forint volt, ez a szám március végére 47 376 milliárd forintra növekedett. Nagyjából 1 814 milliárddal nőtt tehát Magyarország adóssága az első negyedévben, ami kétségtelenül jól látható összeg. Ebben természetesen jelentős mértében benne van még a januári devizakötvény kibocsátás. Az év első három hónapjában ugyanis összességében közel 780 milliárd forint értékben nőtt a devizában fennálló kötelezettség. Forintban pedig 1 103 milliárddal tartozik többel az ország a hitelezőinek, mint előző év végén. Az egyéb kötelezettségek esetében ugyanakkor egy több, mint 69 milliárdos csökkenést figyelhetünk meg az ÁKK adatait böngészve.

A forint mozgásának hatását is kiszámolta az ÁKK. A magyar fizetőeszköz sokat erősödött az előző év vége, és március vége között. Még akkor is, ha közben láthattunk március vége felé 400 feletti euróárfolyamot is egy rövidebb időre. Az adósság forintban mért alakulása szempontjából a forint mozgása így összesen 627,9 milliárdos csökkentő hatással bírt. Ha nem mozdul a forint, akkor tehát több, mint 2 400 milliárddal nőtt volna az államadósság, de a forint kisegítette az államkasszát ezúttal. Látható tehát, hogy a devizaadósság nemcsak kockázatot rejt magában. A forint erősödése jelentékenyen lassíthatja az államadósság növekedését.

Viszonyítás kérdése

Bár igen magasnak tűnhetnek a fenti számok, mégsem érdemes viszonyítás nélkül kezelni őket. A GDP arányos államadósság Magyarországnak ugyanis nem kiugróan magas Európában sem. Varga Mihály pénzügyminiszter ráadásul idén év végére a GDP 70 százaléka alá csökkentené az államadósságot, amit értelemszerűen nemcsak annak csökkentésével, de a gazdasági növekedéssel is el lehet érni. A miniszter azt is jelezte korábban, hogy míg Magyarországon az államadósság a GDP 73 %-án állt, addig az uniós átlag 86 %.