A monetáris tanács idén júniusban indította el kamatemelési ciklusát. Azóta három alkalommal 30 bázisponttal, majd szeptemberben – némi meglepetésre – csak 15 bázisponttal 1,65 százalékosra emelte az irányadó kamatot. A szeptemberi kamatdöntő ülésen az alapkamat emelése mellett a tanácstagok folytatták az állampapír-vásárlási program heti vásárlásainak mérséklését 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra (azzal, hogy legközelebb decemberben döntenek a heti mennyiségről) és bejelentették a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetését is.

A szeptemberi kamatdöntés után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke, a monetáris tanács tagja kijelentette, hogy a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban. Az emelés mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint – tette hozzá. Ennek megfelelően a Portfoliónak nyilatkozó piaci elemzők döntő többsége ma is 15 bázispont kamatemelésre számít, nyolcuk közül mindössze egy vár ismét 30 bázispontot – adta hírül a távirati iroda.

Az erősebb szigorítás mellett szólna, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése szeptemberben 0,6 százalékponttal 5,5 százalékosra erősödött, a forint árfolyama nem képes érdemben elszakadni a 360 forintos eurótól, az inflációs folyamatokat továbbra is erős felfelé mutató kockázatok övezik, és az előre bejelentettnél nagyobb kamatemelésnek erős üzenete lenne a piac számára, bár a jegybank igyekszik tartani magát a kiszámítható kommunikációhoz. Az alapkamat 2016 májusa óta állt 9,0 százalékon tavaly nyárig; júniusban és júliusban a monetáris tanács 15-15 bázisponttal 0,6 százalékosra csökkentette a rátát, és erről a szintről indult idén nyáron a monetáris szigorítás.