A Takarékbank elemzői az idei évre 4,7 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos átlagos inflációt prognosztizálnak – derült ki a pénzintézet összefoglalójából. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elmondta: a harmadik és a negyedik negyedévben 1-1,5 százalékos negyedéves GDP-növekedéssel számolnak, de látnak esélyt akár 2 százalékos bővülésre is. Egyelőre még nem látható, hogy a chiphiány milyen mértékű problémákat okoz, ezért is óvatosabbak az előrejelzéseik – tette hozzá. Ugyan a delta variáns már az országban van, és felfutóban van a negyedik hullám, durva lezárások nem várhatók Magyarországon – mondta az elemző, utalva arra, hogy a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőkre vezethetnek be korlátozásokat a járványügyi adatok romlásával.

A pénzintézet pesszimista GDP-előrejelzése 7,3 százalékos növekedést jelez; amennyiben az év második felében nem lenne egyáltalán gazdasági növekedés, az éves adat akkor is 6,8 százalék lenne. A kiskereskedelem a múlt évi visszaesés után az év elején még mínuszban volt, de 2021 egészére már 2,9 százalékos emelkedés várható. A Takarékbank prognózisa szerint jövőre „óriási lökést fog adni” a területnek, hogy az állam 1200 milliárd forintot hagy a lakosságnál az szja-visszatérítéssel, a nyugdíjprémiummal és a fegyveres erőknek adott juttatással. A GDP már most is 0,9 százalékkal meghaladja a járvány előtti szintet, a gazdaságon belül azonban jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg – hívta fel a figyelmet az elemző.

Az infokommunikáció, a pénzügyi-biztosítási szektor, az ingatlan terület húzza pluszba az adatot, a művészeti-szabadidős szolgáltatások, a turizmus és a szállítás személyszállítási része azonban még nem lábalt ki a válságból. A mezőgazdaság teljesítménye szintén gyengének mondható, de nem a járvány hatásai miatt, hanem a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében. Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció alakulását rengeteg kockázat övezi világszerte. Magyarországon 5,9-6 százalék lehet a csúcs novemberben, ezt követően gyors visszaesés várható; a tolerancia sávba április-májusra kerülhet vissza az áremelkedés mértéke, a 3 százalékos cél elérése augusztusra várható – adta hírül a távirati iroda.

A nyersanyagárak emelkedése óriási problémákat okozhat, még nem látható előre, hogy a külső ársokkok hatásával meddig kell még számolni. Európában egyes országokban a gázárak emelkedése miatt 30-50 százalékkal növekedhetnek a fogyasztói árak. Magyarországon ezt a szabályozás nem teszi lehetővé, kérdés ugyanakkor, hogy kire hárul majd a drágulás terhe – jegyezte meg. Az elemző úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa januárban érhet véget. Ez elképzelhető, hogy csak egy szünetet jelent majd amennyiben az inflációs adatok úgy alakulnak. A pénzintézet arra számít, hogy idén a reálbér 3,9 százalékkal, jövőre 10 százalék felett nő.

Az államháztartás hiánya 2021-ben 7 százalék, 2022-ben 5 százalék lehet, az államadósság GDP-arányosan 78,1 százalékon, illetve 74,7 százalékon alakulhat. Újságírói kérdésre az elemző elmondta, hogy a költségvetés hatalmas tartalékkal rendelkezik, a bevételi oldal nagyjából 500-600 milliárd forinttal nagyobb a tervezettnél. Az uniós pénzek előfinanszírozása nem veszélyezteti a költségvetést, technikai, elszámolási kérdés marad addig, ameddig megszületik a megállapodás Brüsszellel. Hogy erre mikor kerül sor, abba egyelőre nem lehet belelátni, politikai kérdés – jelezte Suppan Gergely.