Az elemzés második része az előrejelzések, gazdaságstatisztikai tényadatok, valamint költségvetési tervszámok alapján mutatja be az államháztartási hiány, valamint az államadósság finanszírozásának fenntarthatóságát.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége.

Az elemzés második részében az ÁSZ szakértői leszögezik: válság során a költségvetések rezilienciáját, rugalmas ellenálló képességét biztosító elsődleges cél a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedésekhez szükséges források biztosítása. A gazdaság védelme új paradigmát jelent az államháztartási fegyelem szempontjából és fontos ilyen helyzetben a költségvetés fenntarthatóságának követelményét is újólag megfogalmazni. A költségvetés tipikusan egy évre szóló pénzügyi terv, a fenntarthatóság viszont egy hosszabb időtávra értelmezhető fogalom – emlékeztetnek az ÁSZ elemzői – tehát a fenntartható költségvetés az államadósság folyamatos finanszírozhatósága mellett, olyan költségvetések sorozatát jelenti, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez.

Magyarország 2012. és 2019. között a GDP-arányos államadósság mérséklésében látványos eredményeket ért el, ugyanakkor a járvány és az arra adott költségvetési válasz világszerte, így Magyarországon is növelte a hiányt, ezen keresztül az államadósságot.

Magyarország a gazdaság újraindítását követően ismét biztosítani kívánja, hogy a költségvetés fenntartható pályán mozogjon. A hiánycsökkenés egybeesik a nemzetközi szervezetek várakozásaival is.

A Kormány és a nemzetközi szervezetek 2020-hoz képest csökkenő, bár a maastrichti 3 százalékos célértéket meghaladó hiánnyal számolnak a 2021., 2022. és 2023. évekre, így a hiány és az államadósság is fenntartható módon alakulhat – szögezik le az elemzők. A tervezett költségvetési hiány 2020-hoz képesti mérséklődése már elegendő ahhoz, hogy az államadósság-mutató ismét csökkenjen és a GDP 80 százaléka alá kerüljön – teszik hozzá. Ez azért fontos, mert a fegyelmezett hiánycsökkentésnek üzenet értéke van: bizalmat teremt és olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását. Ugyanakkor a globális fellendülés esetlegesen lassabb üteme veszélyeztetheti a hiánycél teljesítését – állapítják meg az ÁSZ elemzői.

A szakértők rámutatnak: az államadósság finanszírozásának külső feltételei a jegybankok által alkalmazott monetáris lazítás nyomán, a világgazdaságban jelentkező pénzbőségnek köszönhetően jelenleg adottak, de ezt kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha az inflációs várakozásokat emelkedő kamatszínvonal követi. Az államadósság finanszírozásában a lakossági részarány továbbra is növekvő szerepet játszhat, ugyanakkor a fogyasztás dinamikus bővülése és az infláció esetleges felgyorsulása kedvezőtlenül befolyásolja a háztartások megtakarítási képességét.

A devizaadósság részaránya a következő években tovább csökkenhet, amely mérsékli a finanszírozási kockázatokat – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Az adósság megújítási kockázata is mérséklődött, mind a lakossági, mind a hazai és külföldi intézményi befektetők egyre inkább a hosszú lejáratú állampapírokat keresik. A Költségvetési Tanács is kiemelte, hogy stabil finanszírozási helyzetet az adósságfinanszírozás kezelés a devizaarány alacsony szinten tartásával, a hazai szereplők arányának növelésével, valamint az állampapírok átlagos futamidejének növelésével kívánja megőrizni – hangsúlyozzák az elemzők.

Az Állami Számvevőszék teljes elemzését ide kattintva olvashatja el.