Sokkszerűen érte a magyar befektetési piacot a betéti kamatok csökkenése. Amíg pár éve még kétszámjegyű kamatot lehetett realizálni a bankbetéteken, ma már a 3-3,5 százalék is jónak mondható, ami az inflációt is figyelembe véve a reálhozamok drámai lemorzsolódását jelenti. Ebben a kényszerhelyzetben sok piaci szereplő most ismerkedik meg a befektetési alapok kínálta lehetőségekkel.

Korábban sosem volt befektetési jegyük

Akiknek már korábban is volt befektetési jegyük, most átsúlyozzák a portfóliójukat, míg mások az első lépéseket teszik a befektetési alapok világában – mondta Kovács Krisztián, Concorde Értékpapír Zrt, igazgatója (brokerage és befektetési tanácsadás üzletág). Hozzátéve: háztartások tízezrei fektetnek mostanában az alapokba, úgy, hogy korábban sosem volt befektetési jegyük.

Mint mondta, jellemzően pénzpiaci és rövid kötvény alapokba folyik a betétekből kiáramló pénz. Ami azt is jelenti, hogy várhatóan az ezekből vásárlók a következő negyedévekben nem keresnek majd jobban, mintha megtartották volna a bankbetétjüket, mégis megindul egy tanulási folyamat a néhány millió forintot megtakarító befektetői körben. Ami idővel kitágíthatja a kisbefektetők horizontját, hiszen az alapok világa rendkívül tágas, ahol rengeteg alapkezelő dolgozik, s temérdek terméket kínálnak.

Csalóka a múlt – hozamcsapda a tőkevédelem

A hirdetésekben gyakran találkozunk a visszatekintő hozamok grafikonjaival. Ám ez gyakran megtévesztő lehet. Kovács Krisztián arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas múltbéli hozamok éppen a lecsökkent hozamkörnyezetet tükrözik. Márpedig pont emiatt nem várható a korábban jól teljesítő alapoktól a jövőbeni hasonlóan attraktív hozam.

Egy másik csapda a tőkevédelem, amit a bankbetétekhez szokott kisbefektetők nagyon fontosnak tartanak. Észre kell azonban venni – mondta, hogy a tőkevédett alapok aranykorának már vége van. A korábbi magas hozamú kötvénypiaci környezetben meg lehetett csinálni, hogy az alapkezelő a 80 százalékos államkötvény kitettséggel akár 105-107 százalékot is kitermelt garantáltan, míg a maradékkal opciózott. Így szerencsés esetben, a garantált tőkevédelem mellett, még a magas hozam is összejött. A mai hozamkörnyezetben azonban közel 100 százalékos állampapír kitettséget igényel maga a tőkevédelem, s alig jut valami a kockázatosabb befektetésekre. Magyarán, a tőkevédett alapokkal most nem igen lehet jobban keresni a bankbetéteknél.

Trendi az abszolút hozam

Trendszerűnek tekinthető az abszolút hozamú alapok előretörése – folytatta. Ezek a válság mélypontján kerültek a figyelem középpontjába, mert szemben a hagyományosnak mondható, benchmark követő, „nyugis” alapokkal, az aktív portfólió kezelésnek köszönhetően, kifejezetten jól teljesítettek a medvepiaci környezetben, míg a bikapiacon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak.

Tovább híztak az alapok

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona 91 milliárd forinttal, azaz 2,1 százalékkal növekedett augusztusban, így a hónap végén összesen 4297 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. A nettó eszközérték egyedül a tőkevédett alapoknál csökkent, a részvényalapoknál stagnálás volt, a többi kategóriánál pedig kisebb-nagyobb növekedést regisztrált a szövetség.  Ez elsősorban annak köszönhető, hogy – a tőkevédett alapok kivételével – minden kategóriában folytatódott a tőkebeáramlás, amely a vegyes és az abszolút hozamú alapoknál volt a legnagyobb mértékű.

Újabb „találmány” az alapok alapja, amely azért egyre népszerűbb a piacon, mert ennek révén a kisbefektetők mikro-portfóliói is diverzifikálhatóak. Ilyen például a Concorde Prémium I. Alapja, amelynek az összetételét folyamatosan karbantartják, s ha szükséges „újra rakják” a hazai és külföldi alapokból. Az alapok alapjának központi átstrukturálása révén egyébként az esetleges ügyfél késedelemből adódó technikai súrlódást is kiküszöbölik.

A bankok is igyekeznek házon belül megoldani a betétek alapokba fektetését. Látható ugyanakkor, hogy általában biztosítási vagy hitelkártya „árukapcsolással” kínálnak alapokat. És úgy kezelik az újdonsült befektetőket, mintha még mindig betétesek lennének. Ehhez képest az értékpapír szolgáltatók, vagy ha úgy jobban tetszik, a brókercégek az 5 milliós kisbefektetővel is befektetőként foglalkoznak.