„Nagyon alacsony lett. Elfelejtettünk szólni nekik a minimum árról L ” – panaszkodott e-mailben az egyik cégvezető a versenytársának egy tender nyertes árajánlatát látva. A levelezés egy versenyhatósági eljárás során tárult fel: a GVH az E.ON energiaszolgáltató 2014-es és 2016-os, mérőórák cseréjére, ki- és visszakapcsolására kiírt közbeszerzései kapcsán vizsgálta az ajánlatot adó vállalkozások magatartását, és arra a következtetésre jutott, hogy 10 cég jogsértően összejátszott a tenderek során. A vállalkozások ugyanis összehangolták ajánlataikat, valamint részletes információkat osztottak meg egymással a piac felosztása, illetve a közbeszerzések nyerteseinek előzetes meghatározása érdekében.

A kartell 2014-ben a székesfehérvári, a szolnoki és a veszprémi régió, 2016-ban pedig a nagykanizsai, a szolnoki és a veszprémi régió szolgáltatásaira vonatkozó tendereket érintette. Az eljárás feltárta, hogy a tíz cég összejátszása ténylegesen befolyásolta az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét. A jogsértést részletes, közvetlen (elsősorban a cégek levelezésén alapuló) bizonyítékok támasztották alá, emellett a cégek egyike beismerte az összehangolt ajánlatadásokat.

A piac felosztása, illetve az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, mivel jelentős társadalmi károkat okoz. A GVH versenytanácsa a bírság meghatározásakor a jogsértés súlya mellett figyelembe vette a vállalkozások piaci helyzetét, pénzügyi teljesítőképességét is, tekintettel arra, hogy az ügy minden érintettje kis- és középvállalkozásnak minősül. A hatóság összesen mintegy 337 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a cégekre, melyek közül az egyezségi eljárásban részt vevő – azaz a jogsértést beismerő, és jogorvoslati lehetőségéről lemondó – vállalkozás a kiszabott bírságösszeg 35%-os mérséklésében részesült.