A vártnál jobb tavaly negyedik negyedévi tényszámok és a viszonylag kedvező év eleji konjunkturális várakozások – a járvány harmadik hulláma és a vegyesen alakuló tényszámok ellenére – a GKI a múlt év végihez képest 0,6 százalékponttal, 4,3%-ra (4-4,5%-ra) emelte 2021. évi növekedési prognózisát. A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázata a járvány okozta érdemi korlátozások második félévre való áthúzódása (akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél). Viszont élénkítő hatású lehet, ha a 2022. évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné.

A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán egyaránt javulni fog. A reálkeresetek 2, a fogyasztás 3,5, a beruházások 6%-kal emelkednek. Az államháztartási hiány csökken, de indokolatlanul magas lesz, a tavalyi 8,1% után idén 6,5% körüli lehet. Az infláció gyorsul, a 2020. évi 3,3% után 3,9% körüli lesz, a forint éves átlagban tovább gyengül, így egy euró a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forintot fog érni, s nem zárható ki, hogy az MNB szigorításra kényszerül. A külső egyensúly – a várhatóan beáramló EU-transzfereknek köszönhetően – stabil többletet fog mutatni. A magyar kormány nemzetközi elszigeteltsége erősödik, idén azonban nem várható irányvonalának megváltoztatása.