Harmadszor is bírósághoz fordult a költségvetési elemző derűl ki a Portfolio cikkjéből, miután az Államkincstár ismét megtagadta a nyugdíjkiadásokkal kapcsolatos adatok kiadását. A bíróság eddig minden alkalommal a kutatónak adott igazat – de vajon miért kell ezeket az alapvető adatokat peres úton megszerezni?

Újabb adatper: mit titkol a MÁK?

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője harmadik alkalommal is pert indított a Magyar Államkincstár ellen, miután az elutasította a részletes nyugdíjadatok kiadását. Az adatok létszámra, születési évre, nemre, ellátástípusra és járásra lebontva kellettek volna egy technikai költségvetési előrejelzéshez.

A MÁK álláspontja szerint az adatok „a kért formában nem állnak rendelkezésre”, de ezt a bíróság az előző két per során már cáfolta.

Kétszer már vesztett a Kincstár

Romhányi 2023-ban és 2024-ben ugyanezekért az adatokért már pert nyert a MÁK ellen. A bíróság szerint:

• az adatok léteznek, csak ki kell adni őket,
• nem szükséges új, minőségileg eltérő adat előállítása,
• a MÁK tehát adatkezelőként felelős ezekért.

Ennek ellenére a 2025-ös adatigénylést ismét elutasították – így indulhatott a harmadik per is.

Miért fontosak ezek az adatok?

A részletes nyugdíjadatok kulcsfontosságúak a költségvetés pontos tervezéséhez. A kutató elmondása szerint:

• az egyszerű inflációval indexált módszer kb. 250 milliárd forintos eltérést is okozhat,
• míg a részletes adatokon alapuló modell pontosabban becsüli meg a tényleges kiadásokat,
• ez különösen fontos, amikor több ezer milliárd forintról van szó.

„Ha a Költségvetési Tanácsnak kellene rendesen utána számolnia a terveknek, ezek nélkül az adatok nélkül kár is hozzáfogni” – jegyezte meg Romhányi.

Az átláthatóság mélyrepülése

Magyarország nyugdíjadatokhoz való hozzáférése nem csak egy szakmai kérdés – a nemzetközi megítélést is rontja. A Open Budget Survey legfrissebb rangsora szerint:

• Magyarország a 125 országból a 100. helyen áll költségvetési átláthatóságban,
• régiós szinten a legrosszabb eredményt produkáltuk,
• míg két éve 44 pontot, most csak 22-t értünk el a lehetséges 100-ból.

A kormány még az észrevételezési lehetőséggel sem élt, miközben más országok aktívan visszajeleznek a rangsorolás során.

Miért nem kapják meg az újságírók sem?

A kutató szerint a pereskedés és az adatvisszatartás elsősorban az újságírókat riasztja el, akik nem tudnak hónapokat várni:

• így a közvélemény nem értesül időben fontos költségvetési információkról,
• az adattranszparencia csak elvben működik, gyakorlatban nem.

Összegzés: rendszerszintű probléma

• A nyugdíjadatok visszatartása nem egyedi eset,
• többször megnyert perek ellenére is folytatódik,
• és ez jelentős mértékben torzíthatja a költségvetési előrejelzéseket.

Ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az aláássa a költségvetési tervezés és a demokratikus kontroll hitelességét is – nem csak a szakértők, de az állampolgárok számára is.