2021 júniusában 1538 cégtörlést tett közzé a cégbíróság, ami 12 százalékos emelkedés a májusi értékhez képest, és utoljára 2020 vége fele járt ilyen magasan a cégtörlés számláló. „Úgy tűnik, közel fél éves cégtörlési hullámvölgy vége fele közeledünk, de a cégtörlések emelkedésének ellenére hosszabb távú kitekintésben még mindig nagyon alacsonyak a hazai cégtörlési számok” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. A magas cégtörlési értékektől és úgy általában a megszűnések számának növekedésétől egyelőre nem kell tartani. A júniusi cégtörlési érték az idei évre nézve magasnak számít, de a COVID előtti időszakban regisztrált havi cégtörléseknek még mindig csak a felét jelenti a júniusi érték. Ráadásul a havi cégalapítási érték még mindig messze meghaladja a megszűnő cégek számát, azaz az országban működő cégek száma továbbra is növekszik.

A cégalapítások száma továbbra is magasan van, júniusban 2631 cégalapítás került közzétételre. A júniusi cégbejegyzési érték ugyan valamelyest elmarad a 2021 első hónapjaiban regisztrált magas cégbejegyzési értékektől, de még így is magasabb, mint az előző évek havi cégalapítási átlaga. Összességében tehát a cégtörlések száma enyhe növekedésben van, míg a cégalapítások száma enyhe csökkenésben, de még így is stabilan növekszik a hazai cégek száma. Ez ugyanakkor nem jelenti feltétlen azt, hogy a gazdaság is ilyen ütemben fejlődik, a cégszám növekedését jelentős részben a kényszertörlések szüneteltetése okozza. Ilyen arányú növekedés vélhetően csak addig fog kitartani, amíg a kényszertörlés intézménye felfüggesztés alatt van, a kényszertörlések majdani újraindulásával egyszeri nagyobb cégtörlési hullám várható. Jelenleg mintegy 526 ezer társas vállalkozás működik Magyarországon, de ha a trend kitart még néhány hónapig, akkor újra 530 ezer fölé kerülhet a hazai cégszám, amely utoljára a 2017-es évre volt jellemző.

A cégtörlések számának emelkedését júniusban elsősorban a végelszámolási eljárások számának növekedése okozta. Egy hónap alatt 965 társas vállalkozás szűnt meg végelszámolási eljárás eredményeként. Emellett nemcsak a cégtörléssel lezárult végelszámolások, hanem az újonnan induló végelszámolási eljárások száma is magasan van. „Ez nem csak ideiglenes jelenség, gyakorlatilag a koronavírus első hullámának megjelenése óta sok a végelszámolás. A jelenlegi és a koronavírus különböző hullámai alatt végelszámolt cégek száma mintegy 20 százalékkal haladja meg a koronavírus előtti időszak végelszámolási értékeit” – mondja az Opten elemzője. Ez összességében azt jelzi, hogy sokakat megviselt és megvisel most is a koronavírus által generált gazdasági hullámvölgy, és sok vállalkozó zárja be a boltot.

A megszüntetésre irányuló egyéb eljárások tekintetében ugyanakkor jó hír, hogy a felszámolások száma visszaesett júniusra. A nyár első hónapjában csupán 379 felszámolási eljárás került közzétételre, ami közel egy éves növekedő felszámolási trendnek vetett véget. Áprilisban és májusban már 600 felett volt a havi felszámolási számláló, ami sok tartozásokkal megszűnő céget jelentett. „A júniusi felszámolási érték bíztató az elmúlt egy év trendjéhez képest, de egy hónapnyi adat még jelenthet ideiglenes csökkenést is, így még nem lehet kijelenteni, hogy a felszámolási arány javuló lenne az országban” – mondja Pertics Richárd.

A céginformációs adatok közül még a végrehajtások számát érdemes kiemelni. Június hónapban 4319 társas vállalkozás került végrehajtás alá, ami közel kétszerese a májusi értéknek, és általánosságban is igen magas értéknek számít az elmúlt egy év adataihoz képest. A hitelezői türelem tehát úgy tűnik, fogyóban van a vállalkozások körében, júniusban többen fordultak hivatalos, adminisztratív eszközökhöz kintlévőségeik behajtásához.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) júniusi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Vas és Tolna megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.