Szeptemberben még óvatosan emelkedtek a kamatok

A nagy kérdés, hogy a hitelezési dinamika fennmaradhat-e az egyre dráguló hitelek világában – árnyalta a jövőt Nagy László Nándor, a money.hu vezető elemzője. Az MNB adatai szerint idén szeptemberben a lakáscélú hitelek átlag kamata 4,29 százalék volt, ami 11 bázispontos emelkedést jelent az augusztusi értékekhez képest, ám a hazai lakáshitelezés történetének legalacsonyabb, idén februári 3,88 százalékos értékéhez képest már több mint 0,4 százalékpontos a hitelek emelkedésre. 

Az emelkedés mértéke még nem kiugró, ám a money.hu már korábban jelezte, hogy a pénzpiaci kamatszintek augusztus-szeptemberben kezdték el komolyabban beárazni a jegybanki kamatemelés hatását. Épp ezért az idei év kilencedik hónapjában még csak a szelektív kamatemelések hónapját éltük: a pénzintézetek még csak egyes kondíciókban drágítottak, a bankok közötti verseny miatt a legtöbb kondíció nem változott, sőt még akciós kamatcsökkentéseknek is tanúi lehettünk.

Naponta drágítanak a bankok

A hátunk mögött hagyott október ugyanakkor gyökeres változásokat hozott. A money.hu banki adatközléseken alapuló adatbázisa alapján volt olyan bank, amelyik egy hónap alatt háromszor is hozzányúlt a lakáshitel kamatokhoz és több lépcsőben drágította azokat. Más bankok egyszer léptek, de ilyenkor nem volt ritka a 0,5-0,7 százalékpontos kamatemelés sem. A kamatemelés speciális formája az, ha a bankok a korábban hosszú hónapokon keresztül adott kamatkedvezményeket kivezetik a piacról, vagy jelentősen megnyesik azok mértékét – erre is szép számmal találunk példákat az elmúlt hetekben. 

A top-kamat tavasszal még átlagos volt

Ma már azok a kamatszintek, amelyeken a jegybanki kamatemelés előtt, májusban egy-egy ügyfél hitelt kapott, ma már a legjobb minősítéssel rendelkező ügyfél számára sem érhetőek el – hívta fel a figyelmet Nagy László Nándor. A money.hu elemzője szerint komoly kérdés, hogy az egyre magasabb hitelkamatok mennyire vetik vissza a hitelfelvételi kedvet a következő hónapokban. Miután a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakások 60 százalékát hitelből vásárolják az emberek, s egy új lakás megvásárlására idén már kétszer magasabb, 15,5 millió forintos hitelt vett fel egy átlagadós, mint amennyit – 7,7 milliót – 2017-ben kellett a lakás megvásárlásához, a hiteligény esetleges csendesülése az ingatlanpiacot is fékezheti.

A kamatemelés kikoptatja a változó kamatozású hiteleket a piacról

Ugyanakkor a hitelek drágulása a hitelpiacot is átalakítja. Miután a MNB kamatemelési ciklusa a következő hónapokban bizonyosan folytatódni fog – az elemzők szerint az alapkamat a jelenlegi 1,8 százalékról 2,4 százalékra emelkedhet a jövő év közepéig – a bankok egy része úgy döntött, hogy a kamatemelésre legérzékenyebben és leggyorsabban reagáló változó kamatozású, vagy maximum 1 éves fixálással rendelkező lakáshiteleinek értékesítését felfüggeszti. A sort a money.hu adatai szerint múlt hónap közepén a Budapest Bank kezdte, ahol már nem köthető 6 hónapos kamatperiódussal rendelkező kölcsön. November elejére a Budapest Bankhoz hasonlóan az MKB Bank is kivezette a piacról a változó kamatozású konstrukcióit. Míg azonban a Budapest Banknál ez a 6 hónapos kamatperiódusú hiteleket érintette, addig az MKB 3, 6, sőt 12 hónapos kamatciklussal bíró változó kamatozású hitelt sem kínál már. Meglepő ugyanakkor, hogy október 26-tól már 15 éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát lakáshitelt sem lehet igényelni az MKB-nál.  A Takarékbankban október 18-tól a Takarék Referencia Otthon Lakáshitel, valamint a Takarék Referencia Szabad Felhasználású Jelzáloghitelek értékesítése került felfüggesztésre.