Az európai statisztikai hivatal pénteken közzétett előzetes becslései szerint a 19 tagú régióban áprilisban 7,5%-os volt az infláció. Márciusban 7,4% volt az adat. Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke csütörtökön megpróbálta megnyugtatni a törvényhozókat az emelkedő árak miatt, mondván, hogy az euróövezet közel van az inflációs csúcs eléréséhez. A központi bank úgy látja, hogy az árnyomás az év második felében mérséklődik, bár az energiaköltségek várhatóan viszonylag magasan tartják az inflációt.

A legutóbbi inflációs adatot az ukrajnai háború folytatódása és annak az európai energiaellátásra gyakorolt hatása miatti aggodalmak közepette közölték – és hogy ez hogyan hathat a régió gazdaságára. Az áprilisi inflációs rátához leginkább az energiaárak emelkedése járult hozzá, bár az előző havinál valamivel alacsonyabb volt. Az energiaárak áprilisban éves szinten 38%-kal emelkedtek, szemben a márciusi 44,4%-os emelkedéssel.

A hét elején az orosz Gazprom energetikai vállalat leállította a gázforgalmat két uniós ország felé, mert nem rubelben fizettek az árucikkért. A lépés félelmeket keltett, hogy más országok is elszigetelődhetnek. A Gavekal pénzügyi kutatócég elemzői szerint ha a Gazprom Németországba is leállítaná a szállítást, „a gazdasági hatások katasztrofálisak lennének”. Eközben Olaszországban a központi bank becslései szerint recesszió várható idén, ha Oroszország leállítja az összes energiaszállítást a déli országba.

Az EU összességében gázimportjának mintegy 40%-át Oroszországból kapja. Az áramlás csökkenése súlyosan érintheti a háztartásokat, valamint azokat a vállalatokat, amelyeknek az árutermelésük függ ettől a nyersanyagtól. Alfred Stern, az egyik legnagyobb európai energetikai cég, az OMV vezérigazgatója a CNBC-nek nyilatkozva pénteken azt mondta, hogy az EU számára rövid távon szinte lehetetlen lenne alternatívát találni az orosz gáz helyett. „Elég világosan kell fogalmaznunk: rövid távon Európa számára nagyon nehéz, ha nem lehetetlen lesz az orosz gázáramlásokat helyettesíteni. Ez tehát egy közép- és hosszú távú vita lehet… de rövid távon úgy gondolom, hogy összpontosítanunk kell, és gondoskodnunk kell arról, hogy az európai ipar és az európai háztartások gázzal való ellátása is biztosított legyen” – mondta Stern.

EKB emelések

A szintén pénteken közzétett külön adatok 0,2%-os GDP (bruttó hazai termék) rátára utaltak az euróövezetben az első negyedévben. „Azon tagállamok közül, amelyekről 2022 első negyedévére vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok, Portugália (+2,6%) könyvelte el a legnagyobb növekedést az előző negyedévhez képest, amelyet Ausztria (+2,5%) és Lettország (+2,1%) követett. Csökkenést regisztráltak Svédországban (-0,4%) és Olaszországban (-0,2%)” – áll a közleményben.

A Capital Economics elemzői szerint az első negyedévre vonatkozó pozitív adat ellenére „úgy véljük, hogy az euróövezet GDP-je a második negyedévben valószínűleg csökken, mivel az ukrán háború következményei és a megugró energiaárak egyre nagyobb terhet rónak a háztartások reáljövedelmére és a fogyasztói bizalomra, valamint súlyosbítják a kínálati oldali problémákat”. A piaci szereplők gondosan figyelik, hogyan reagálhat az EKB, egyesek már idén nyáron az első kamatemelést prognosztizálják. A Bank of America pénteki jegyzetében azt írta, hogy az EKB idén négyszer, 2023-ban pedig további kétszer emel kamatot.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/04/29/inflation-latest-eurozone-breaks-another-record-in-april-2022.html