2024 július 14

Fejlődik a hazai pénzforgalom

A Magyar Nemzeti Bank „qvik” néven vezeti be az azonnali fizetésre épülő, minden ügyfél számára ingyenesen elérhető fizetési szolgáltatásait. Ezáltal olcsó, biztonságos és hazai alternatívát teremtenek a legtöbb elektronikus fizetési helyzetben. Közölte a jegybank az MTI-vel.

A közleményben utalnak az MNB 2024-es Fizetési rendszer jelentésének megállapításaira, amely szerint tovább javult a pénzforgalom hatékonysága. Az elektronikus pénzforgalom fejlesztendő területeinek többségén előrelépés történt. Szélesebb ügyfélkör fizet rendszeresen elektronikusan. Minden területen bővült az elektronikus fizetési megoldások használata.

A pénzforgalmi szolgáltatások költségei azonban továbbra is magasak

A pénzforgalmi szolgáltatások költségei azonban továbbra is magasak a lakosság és a kereskedők oldalán egyaránt, ami hátráltathatja a jövőbeni fejlődést. Tavaly a bolti vásárlásoknál 5 százalékpontos növekedéssel 39 százalékra emelkedett az elektronikus fizetések részesedése. A számlafizetéseknél pedig a 76 százalékos elektronikus arány 3 százalékponttal magasabb az előző évinél.

Az online kereskedelemben is bővült az elektronikus fizetések használata és emelkedett az átutalási forgalom is. Az MNB elektronikus pénzforgalmi stratégiájának fő célja, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban lebonyolított összes tranzakciónak legalább a kétharmada elektronikus legyen. A cél elérése érdekében a pénzforgalom több területén is további fejlődésre van szükség.

Népszerű a mobiltárca

Az ügyfelek 49 százaléka használja már aktívan a számláját fizetésre, és egyre többen részesítik előnyben az elektronikus fizetést. Az innovatív fizetési megoldásokat használók aránya nagymértékben emelkedett. Így a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya elérte a 23 százalékot, az innovatív szolgáltatások használata is gyakoribb lett. A lakosság ismeretei a főbb pénzforgalmi szolgáltatások esetén magasak. Az elektronikus fizetések bővülésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult. Az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel – állapítja meg a jelentés.

A közlemény szerint ugyanakkor a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazási szerkezete továbbra is hátráltathatja az elektronikus pénzforgalom fejlődését. A tranzakciós díjak magas aránya jelentős többletköltségeket okoz az ügyfeleknek. Ezzel összhangban a lakosság költségszintje továbbra is magas és jelentős különbségek vannak a hasonló fizetési szokású ügyfelek költségei között. A legkisebb forgalmú kereskedőknél emelkedtek az elektronikus fizetések elfogadásának költségei. Így náluk az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot. Fontos az árazással kapcsolatos ismeretek növelése, mert sok esetben már jelenleg is elérhetőek olcsóbb alternatívák a lakosság és a kereskedők számára egyaránt.

A qvik szolgáltatások (ilyen például a mobil telefonnal elérhető QR-kódos vagy az NFC-fizetés, amikor az ügyfél a számlájáról fizet a kereskedőnek) az MNB szerint új fejezetet nyitnak az elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésében. A szolgáltatások 2024-ben ingyenesen és automatikusan válnak elérhetővé az összes lakossági ügyfél számára, így a legtöbb fizetési helyzetben egy új fizetési alternatíva jön létre. A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket jelentenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési lehetőséget kínálnak a vásárlóiknak – írták.

Az MNB az új fizetési márka megismertetése érdekében tájékoztatási kampányt indít az ügyfelek, valamint inkubátorprogramot a kereskedők és számlakibocsátók számára, így támogatva a qvik szolgáltatások minél szélesebb körű bevezetését – tették hozzá.

Visszaélések

A közlemény kitér arra is, hogy bár az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban, az elektronikus pénzforgalom így is biztonságos. Az MNB továbbra is aktív szerepvállalást vár el a bankoktól, ugyanis a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat. Ezekkel párhuzamosan az MNB is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését.

Megkezdődött a GIRO-ban a központi visszaélés monitorozó rendszer kiépítése, és számos kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs projekt keretében.

A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban is. A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat.

A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amely eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. A megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB – áll a közleményben.

Képek forrása: Shutterstock