Újra lendületet kapott az állampapírpiac. Májusban fordulat történt, a lakosság ismét nettó vásárlóként tért vissza, miközben a befektetési alapok és a bankok is masszívan növelték állományaikat. Az állampapír így 2025-ben ismét az egyik legnépszerűbb és legnagyobb pénzáramlást vonzó befektetési forma lett.

A számok nyelvén mi is történt eddig az állampapírok területén?

Májusban olyasmi történt, amire 2025-ben eddig nem volt példa. Növekedett a magyar háztartások állampapír-állománya piaci értéken számítva. Az infláció visszaesése és a kamatesés ellenére a lakosság nettó vásárlóként jelent meg a piacon Bár a lakosság aránya összességében csökkent az államadósság finanszírozásában, a májusi hónap új lendületet hozott a hazai értékpapírpiacra – mindezt a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái is megerősítik.

A lakosság visszatért az állampapír piacra

2025 első négy hónapjában a háztartások gyakorlatilag stagnáltak az állampapírok terén. Ám májusban 145 milliárd forintnyi nettó növekedést mutatott ki a statisztika, ami elegendő volt ahhoz, hogy év eleje óta névértéken számítva már 151 milliárd forinttal nőjön a lakossági állampapír-állomány.

Piaci értéken azonban a teljes év mérlege továbbra is negatív: –724 milliárd forint, ami a korábban kifizetett 1620 milliárd forintos prémium állampapír-kamat- és tőke visszafizetéseinek köszönhető. A pénz egy része visszatért a piacra, más része más eszközökbe vándorolt.

A befektetési alapok lettek a nagy nyertesek

A legnagyobb nyertese az év első öt hónapjának egyértelműen a befektetési alapok piaca, ahová Májusban 308 milliárd forint áramlott. De 2025. január–május között pedig 890 milliárd forinttal nőtt az állomány. Ebből 803 milliárd volt nettó friss tranzakció

A nagyobb összeggel rendelkező megtakarítók körében továbbra is ez a befektetési forma a legnépszerűbb, különösen az állampapír-piac bizonytalanságai mellett.

De a bankbetétek is magukhoz vonzották a lakossági tőkét, különösen a biztonságot kereső rétegekből. Év eleje óta 607 milliárd forintos nettó beáramlás

Átalakult az államadósság, ahol csökken a lakosság szerepe, nő az intézményi súly

Az államadósság szerkezetében látványos változások indultak el 2025 első öt hónapjában. A háztartások aránya számottevően visszaesett, miközben az intézményi befektetők, elsősorban a bankok, a befektetési alapok és a biztosítók egyre nagyobb részt vállalnak az állam finanszírozásából.

A legfrissebb adatok szerint a lakosság részesedése a teljes államadósságból május végére 28 százalékról 25,6 százalékra csökkent. Ez nemcsak a prémium állampapírokból történő kifizetések hatását tükrözi, hanem azt is, hogy a lakossági megtakarítások egy része más befektetési formákba, például befektetési alapokba vagy bankbetétbe vándorolt át.

Ezzel párhuzamosan a bankok aránya 24,1 százalékról 25,9 százalékra emelkedett, ami részben a szabályozói ösztönzőknek, például az extraprofitadó-csökkentési lehetőségeknek is köszönhető. A befektetési alapok szintén növelték részesedésüket, 5,3 százalékról 6,3 százalékra, míg a biztosítók és pénztárak súlya enyhén nőtt, 5,3 százalékról 5,5 százalékra.

A külföldi befektetők aránya továbbra is stabil, május végén 29,8 százalékot tett ki, ami alig tér el az év eleji 29,7 százalékos értéktől.

Ez az átrendeződés azt jelzi, hogy az állam finanszírozása egyre inkább intézményi bázisra helyeződik át, miközben a lakossági befektetők szerepe bár továbbra is meghatározó mérséklődik.

Mi hajtja a bankokat és biztosítókat?

Az egyik fő ösztönző az extraprofitadó-csökkentés lehetősége a Portfolió elemzése szerint. A szabályozás szerint:

Bankoknál amennyiben 2029 utáni lejáratú állampapírállományukat megnövelik, a növekmény 10 százalékával csökkenthetik extraprofitadójukat

Ennek eredményeképp 2024. november vége óta 2 419 milliárd forinttal nőtt banki állampapírállomány

Biztosítók is hasonló feltétellel élhetnek. Névértéken mért állományuk 2 937 milliárdról 3139 milliárd forintra nőtt május végére. Ez pedig 202 milliárd Ft-os növekedést jelent év eleje óta.

Mennyit tart a lakosság értékpapírokban?

Május végére a lakosság értékpapírvagyona az alábbiak szerint alakult:

• Részvények: 2 445 milliárd Ft
  – májusi nettó tranzakció: +59 milliárd Ft
• Befektetési jegyek: 12 083 milliárd Ft
• Banki kötvények: 671 milliárd Ft

A májusi hónapban a háztartások összesen 390 milliárd forintért vásároltak értékpapírokat. Ez a mennyiség a legnagyobb összeg 2023 novembere óta.

A lakossági állampapírok piacán a május fordulópontot jelenthet: a példátlan kamatesés ellenére a bizalom újraépülni látszik. Ugyanakkor az államadósság szerkezete intézményesedő pályára állt és egyre nagyobb a bankok, biztosítók és befektetési alapok súlya.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Shutterstock