Történelmi fordulat a magyar háztartások pénzügyeiben. A befektetési jegyek most először megelőzték az állampapírokat. A lakosság pénzügyi stratégiái átrendeződtek, és az állam sem tétlen. Új állampapír-sorozatokkal próbálja visszahódítani a megtakarítókat. Vajon melyik lesz a nyertes?

Megtört a trend, a befektetési jegyek letaszították az állampapírokat a trónról

2025 első negyedévében fordulópont következett be a magyar lakosság befektetési szokásaiban: a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái szerint először fordult elő, hogy a háztartások nagyobb összeget tartottak befektetési jegyekben, mint állampapírokban. Ez a váltás nemcsak trendfordulóra, hanem a pénzügyi tudatosság új korszakára is utal – jelent meg a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiban a trendváltás.

Rekordszintű növekedés a befektetési jegyeknél

Az utóbbi években egyre népszerűbb befektetési jegyek állománya 23,5 százalékos éves bővüléssel meghaladta a 14 100 milliárd forintot. Ezzel megelőzte az állampapírok 12 235 milliárd forintos állományát, amely mindössze 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A befektetési jegyek előnyei – egyszerű hozzáférhetőség, napi árfolyam és bármikori visszaválthatóság. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság nagyobb része forduljon az új konstrukciók felé.

Növekvő pénzügyi vagyon, csúcson a betétek és részvények is

A háztartások pénzügyi eszközeinek összértéke március végére 113 850 milliárd forintra emelkedett, ami éves szinten 12 százalékos növekedést jelent.

A részvények és részesedések állománya meghaladta az 58 ezer milliárd forintot, 15,4 százalékot emelkedett. A nyugdíjpénztári megtakarítások is 11,3 százalékkal 2 944 milliárd forintra, az életbiztosítási tartalékok pedig 13 százalékkal 2 950 milliárd forintra nőttek.

A készpénzállomány meghaladta a 7 064 milliárd forintot, amely 7 százalékos míg a banki betétek 12,3 százalékkal 16 615 milliárd forintra emelkedtek.

A hitelállomány is emelkedett, de nőtt a nettó vagyon is

A háztartási hiteltartozások összege 10,4 százalékkal, 14 170 milliárd forintra nőtt, ám a pénzügyi eszközök nagyobb mértékű bővülése miatt a háztartások nettó pénzügyi vagyona így is 12,4 százalékkal emelkedett és átlépte a 97 ezer milliárd forintot.

Új állampapírok a láthatáron

A befektetési jegyek előretörésére válaszul a kormány új állampapír-sorozatokat vezetett be július 2-től:

• MÁP Plusz (N2030/M7): sávos kamatozás (első év: 5,75%, ötödik év: 6,75%).
• FixMÁP 2028/Q3 és 2030/Q3: három- és ötéves futamidővel, fix évi 6,5%-os kamattal, negyedéves kifizetéssel.

A cél egyértelmű, az állampapírok versenyképességének visszaállítása a lakossági megtakarítási piacon.

Mit jelent mindez?

A magyar lakosság befektetési szokásai átalakulóban vannak. A magas infláció, a változó kamatkörnyezet és a pénzügyi tudatosság erősödése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a korábban egyeduralkodó állampapírok helyét egyre inkább a rugalmasabb, aktívabb kezelésű befektetési jegyek veszik át. Bár az állam új papírokkal próbálja visszaszerezni pozícióját, a változás iránya már egyértelmű: a magyar háztartások pénzügyi fordulóponthoz érkeztek.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Pixabay