2023 február 03

Megszólaltak a profik – mutatjuk, mi vár a forintra!

Az elmúlt hónapokban nagy utat járt be a forint árfolyama. Októberben még 434 felett is járt az EUR/HUF kurzus, hogy aztán végül 400 körül fejezze be a forint az évet az euróval szemben. Közben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívüli intézkedésekkel támogatja a pénzpiacot, és döntés született az uniós pénzekről is. A Magyar Bankholding, az Equilor és a KBC elemzőit kérdeztük a forint várható árfolyamáról és a jegybanki politika alakulásáról.

Milyen tényezők befolyásolhatják a következő hetekben, hónapokban döntően a forint árfolyamát, milyen országspecifikus és nemzetközi tényezőkre kell kiemelten figyelnünk?

Cinkotai Norbert (KBC): A forint kapcsán egyértelmű, hogy az uniós pénzek, a gázárak kapcsán is értelmezhető költségvetési mozgástér, valamint az általános nemzetközi piaci és hozamkörnyezet azok, melyek a legfontosabbak. Az EU-s pénzek kapcsán a hírfolyam iránya alapvetően enyhén pozitív, de vélhetően csak lassan árazódik majd ki az ezzel kapcsolatos kockázat, és sokáig maradhat a piacon a bizonytalanság. A gázárak tekintetében kedvezőbbek a hírek, az utóbbi hónapokban jelentős korrekciót mutattak az árak, így a gazdaság devizaigénye és forrásigénye is alacsonyabb lett ebből a szempontból. A költségvetés mozgástere így nagyobb lehet, miközben az inflációs folyamatok későbbi mérséklődéséhez, ezáltal pedig a monetáris szigorítás enyhüléséhez is elvezethetnek ezek. Végezetül a nemzetközi kamatkörnyezet persze fontos marad, ugyanakkor az év során már lazább monetáris politika jöhet a Fed részéről, ami általánosan is egy kedvezőbb hír lenne a feltörekvő régióknak, így a magyar gazdaságnak is.

Varga Zoltán (Equilor): Rövid távon mindenképpen érdemes kiemelni a forint kamatelőnyét, mely az MNB magas kamatszintjének köszönhető. Mivel csak az elvi megállapodás történt meg az uniós forrásokkal kapcsolatban, a tavaszi hónapokban ismét előtérbe kerülhet ez a téma, hiszen március 31-ig van határideje a Kormánynak a vállalások teljesítésére. Az egyeztetésekről kiszivárgó hírek nagyobb mozgásokat hozhatnak majd. Januárban a Fitch Ratings és a Standard&Poor’s is felülvizsgálja Magyarország adósbesorolását, mindkét hitelminősítőnél BBB besorolás van érvényben, a Fitch-nél stabil, az S&P-nél viszont negatív kilátással. Jó esély van rá, hogy a Fitch is negatív kilátást rendel a besorolás mellé, de a leminősítés lehetőségét sem lehet teljesen kizárni.

Suppan Gergely (Magyar Bankholding): Az új év első hetében jelentősen erősödött a forint, miután sikeresen áttörte a 400-as szintet az euróval szemben. Ennek köszönhetően néhány nap késéssel teljesült a tavalyi év végére várt, még ősszel készített árfolyam előre jelzésünk. Emlékeztetőül: amikor a forint történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben, a piaci várakozások szerint folytatódott volna a forint gyengülése, egyes vélemények még a 450-es árfolyamot is elképzelhetőnek tartották. A forint erősödésének hátterében több tényező állhatott. A leglényegesebb az európai gáz- és áramárak meredek zuhanása, amit az Európa-szerte kifejezetten enyhe téli időjárás, az európai gáztározók magas feltöltöttségi szintje, az Európába érkező óriási mennyiségű LNG szállítmányok, valamint több francia atomerőmű ismételt üzembe állása és a felpörgő szélenergia termelés okozott. Mindezek hatására egyelőre elhárult egy akut európai energiaválság kialakulásának valószínűsége, javítva az európai gazdaság megítélését, mivel így a várható európai recesszió lényegesen enyhébb lehet a korábbi várakozásokhoz képest, amit már a bizalmi mutatók is tükröznek.

Az energiaárak zuhanása néhány hónap csúszással érdemben enyhíti a folyó fizetési mérleg hiányát, illetve az azzal kapcsolatos aggodalmakat, jelentősen csökkenti az energiaszámlát, az annak kifizetésére a devizatartalékokból felhasznált összegeket. A tavaly látott magas bázisokhoz képest az idei év elején már akár javulhatnak is a cserearányok, amihez a tavalyit alulmúló áramárak, és a hazánk olajimportjában vezető szerepet játszó, jóval alacsonyabb orosz Ural típusú kőolajárak is hozzájárulhatnak. Csökkentheti a költségvetés rezsitámogatásokra fordítandó összegét, ami részben alacsonyabb hiányhoz, részben más programok finanszírozásához vezethet, így javítva a növekedési kilátásokat. A csökkenő energiaárakat a versenyszféra és előbb-utóbb remélhetőleg a háztartások is megérezhetik (a háztartások esetében április végéig nem változnak a díjak), ami csökkentheti az inflációt, és szintén hozzájárulhat a növekedési kilátások javulásához. A forintot emellett támogatta az év eleji sikeres dollárkötvény kibocsátás, amivel elegendő devizatartalék áll rendelkezésre. Eközben a külföldi befektetők forint állampapír állománya három nap alatt 1145 milliárd forinttal, közel 3 milliárd euróval bővült, ami erőteljes forintvásárlásokat okozhatott.

Az energiaárak alakulása továbbra is kiemelkedő szereppel bír (www.shutterstock.com)

Mivel az uniós megállapodás szerint az uniós pénzekhez való hozzáféréshez márciusig kell teljesíteni a horizontális feljogosító feltételeket, egyelőre az ezekkel kapcsolatos várakozások háttérbe kerülhetnek, így elsősorban a nemzetközi események mozgathatják a forintot a közeljövőben. Ezek közül továbbra is kiemelkednek az energiapiaci fejlemények, az energiaárak alakulása. Értelemszerűen ha a jelenlegi szinten stabilizálódnak, vagy tovább mérséklődnek az árak, pozitív lehet a forint árfolyamára, ezzel szemben az energiaárak megugrása, újabb európai energiaválság kialakulása ronthatja a megítélésünket, így a forint árfolyamát is, bár ez utóbbi, mint jeleztük, egyelőre elhárult. Szintén lényeges, hogy hogyan alakul az euró dollárral szembeni árfolyama, amit egyrészt az európai gazdaság megítélése, de túlnyomóan a Fed kamatemeléseivel, a kamatemelési ciklus lezárásával, valamint az esetleges kamatcsökkentési ciklus kezdetének időpontjával kapcsolatos várakozások alakíthatnak. Erre pedig az amerikai munkaerőpiac helyzete lehet a kulcstényező, mivel az infláció már ugyan túljutott a tetőzésen, de még mindig túl magas ahhoz, hogy a kamatcsökkentés felmerüljön.

400 alá süllyedt a napokban az EUR/HUF kurzus, több hónapos csúcson a forint. Van-e reális esélye további jelentős erősödésnek? Pozitív és negatív forgatókönyvek esetén mik a reális árfolyamcélok?

Cinkotai Norbert (KBC): Összességében a fenti tényezők inkább az erősödés esélyét növelik, noha az EU-s pénzek körüli fennmaradó bizonytalanság okozhat ideig-óráig nagyobb volatilitást. Alighanem az éves inflációs számok is hamarosan már csökkenésnek indulnak, bár itt az árstopok kérdése is jelentősen befolyásolhatja a képet. Ugyanakkor tény, hogy a monetáris politika – ha lehetősége adódna – vélhetően lazább irányba mozdulna el, mivel a mostani kamatszint a gazdaságot jelentősen fékezi, és az államadósság kamatterheit is megnöveli. Ha tehát a forint árfolyama lehetővé tenné vélhetően lazulhatna a monetáris politika, ami már az EURHUF kapcsán ellentétes folyamat lenne. Emiatt nagyon markáns erősödéssel nem számolnánk. A tartós inflációs nyomás továbbra is szigorú monetáris politikát eredményezne itthon és külföldön is, a legnagyobb negatív sokk tehát innen jöhetne. A globális nyersanyagárak kapcsán viszont jó hírek érkeznek, miközben a GDP-adatok alapján még nem látszódnak igazán mély problémák. Emiatt az ún. „soft landing” esélye megnövekedett, ami a forint kapcsán is inkább jó hír lehet. A 400-as szint alighanem stabil horgonyt jelenthet az idei évben, ráadásul a jegybanki hitelesség kapcsán sem biztos, hogy nagy baj, ha egy ideig ezzel a kerek szinttel tudja demonstrálni a stabilitást. Tartós elszakadást tehát hosszú távon idén nem várnánk ettől a szinttől.

Varga Zoltán (Equilor): Várakozásom szerint a következő hetekben a 390-410-es sávban mozoghat az euró-forint árfolyama, ebből a tartományból csak szélsőségesen pozitív vagy negatív hírek esetén van esély a tartós kilépésre. Az év végi várakozásunk 415, mivel a kamatelőny a kamatvágásokkal a későbbiekben fokozatosan csökkenni fog.  

Suppan Gergely (Magyar Bankholding): A forint árfolyamában a közeljövőben nem várunk jelentősebb erősödést, noha amennyiben sikerül teljesíteni az uniós források feltételeit, a horizontális feltételeket és a mérföldköveket, nem zárható ki, de erre inkább a második negyedévben lehet számítani. Összességében az év során fokozatos és lassú erősödésre számítunk, a tavaly látott szélsőséges kilengésekre jóval kisebb esélyt látunk. Az év végéig 385-390-ig erősödhet az euróval szemben a hazai fizetőeszköz, ami egy mérsékelten optimista, de reálisnak tűnő forgatókönyv. Ennél erősebb árfolyamra akkor lehet számítani, ha a feltételek a jelenlegi várakozásokhoz képest nagyobb mértékben javulnának.  

Meddig tarthat az MNB szigorú monetáris politikája a 18 %-os irányadó kamatszinttel?

Cinkotai Norbert (KBC): A fenti logika alapján ha a javulna a nemzetközi hozamkörnyezet, valamint a forint is stabilitást mutat, illetőleg nagyobb erősödésbe kezdene, akkor vélhetően reagál majd a jegybank a kamatszinttel is. Az elmúlt hetekben is időnként előfordult, hogy a rövid oldali piaci hozamok enyhén lefordultak, ugyanakkor időnként a turbulencia megjelenésével ez változott. Vélhetően ha tavasszal az inflációs számok elindulnak lefelé, akkor erre még nagyobb tere lehet majd a jegybanknak, vagyis az év során már normalizáció irányába mutató lépések jöhetnek, és a mostani szigor mértéke is csökkenhet.

Nagyon fontos az MNB monetáris politikája a forint szempontjából

Varga Zoltán (Equilor): A hazai jegybank 6 tényezőt jelölt meg, melyeket figyel a monetáris kondíciók normalizálása előtt. Az első szempont az európai energiaválság, itt pozitív folyamatok láthatóak rövid távon, az árak mérséklődtek az átlagosnál melegebb időjárás miatt, azonban kérdés, hogy a következő másfél hónapban miként alakul az időjárás és az energiafelhasználás. A második szempont az orosz-ukrán háború, itt sajnos nincs érdemi változás, a tűzszünetnek minimális az esélye. A harmadik szempont a nemzetközi befektetői hangulat, ezen a téren enyhe optimizmus figyelhető meg. A negyedik szempont a nagyobb jegybankok monetáris politikája, mind a Fed, mind az EKB lassított a kamatemelés ütemén, de még nem értek a ciklus végére. Az ötödik tényező a folyó fizetési mérleg hiány, itt korábban volt javulás, ugyanakkor a novemberi külkereskedelmi mérleg ismét hatalmas hiányt mutatott. A hatodik tényező az uniós megállapodás, itt egyelőre részeredményeket sikerült elérni. Virág Barnabás alelnök többször hangsúlyozta, hogy a tervek szerint a kamatcsökkentés lassú és fokozatos lesz, természetesen elsőként nem az alapkamathoz fognak nyúlni, hanem az egynapos betéti tenderek során meghatározott effektív kamatszinthez. A felsorolt jegybanki szempontok alapján azt gondolom, hogy márciusnál korábban nem reális az első óvatos kamatvágás.

Suppan Gergely (Magyar Bankholding): A 18%-os egynapos betéti ráta a következő hónapokban fokozatosan csökkenhet, amit a határidős kamatlábpiac is áraz. Az év közepére már a 13%-os alapkamat szintjére süllyedhet, az év második felében pedig az infláció felgyorsuló visszaesésével az alapkamat fokozatos csökkentésére is sor kerülhet, az év végére 9%-os alapkamatra számítunk.  

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!