Kedden tartja szokásos havi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A kamatdöntés általában véve is az egyik legfontosabb esemény a forint számára, a mostani azonban több tényező miatt is külön érdekes lehet.

Kamatdöntés – többet tudunk

Mint ismert, a monetáris lazítást májusban kezdte el az MNB. Akkor 100 bázisponttal 18 %-ról 17 %-ra csökkent az irányadó egyhetes betéti tender kamatszintje. Ezt júniusban egy újabb 100 bázispontos kamatvágás követte, jelenleg tehát 16 %-on áll az irányadó ráta. Virág Barnabás alelnök korábbi szavaiból tudhatjuk, hogy a körülmények változatlansága mellett szeptemberre érhet össze az irányadó kamat a jelenleg 13 %-on álló alapkamattal.

Nehéz azonban megítélni, hogy a körülmények mikor számítanak változatlannak. A legutóbbi kamatdöntés óta tudjuk, hogy júniusban 20,1 %-os volt az infláció. Bár tovább csökkent a pénzromlás és elemzők szerint biztosra vehető, hogy egy számjegyűre süllyed idén az infláció, némileg felülmúlta a várakozásokat az árszínvonal emelkedése. Márpedig az infláció közellenség, ahogyan Matolcsy György jegybankelnök is fogalmazott. Kérdés, hogy a Monetáris Tanács mekkora kamatvágást lát megfelelőnek ebben a környezetben – miközben a gazdasági teljesítményre is figyelniük kell.

Forint – ez sem semleges

A forint árfolyama is igen hektikusan alakult az utóbbi időben. Bár a jegybanknak nincs árfolyamcélja, nemrég például megjelent egy MNB-s tanulmány arról, hogy nem feltétlenül hasznos a gyenge forint a gazdaság számára. Márpedig az euróval szemben alaposan eltávolodott csúcsaitól a magyar fizetőeszköz. A héten látott újabb gyengülésével 380 felett is járt az EUR/HUF keresztárfolyam. Mindez pedig lehetséges, hogy szintén tényező lehet a jegybanki döntéshozók gondolkodásában. Mindenesetre nemcsak a konkrét döntést, hanem az azt követő kommunikációt is feltétlenül megéri majd figyelemmel kövessük. A jegybanki monetáris politika és kommunikáció ugyanis az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a forint piaci megítélése szempontjából is.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!