Az inflációs segély összege havi 350 új-zélandi dollár, amelyet augusztustól kezdve három hónapon át kapnának azok, akik kevesebbet keresnek évi 70 ezer új-zélandi dollárnál. A kormány egyúttal úgy döntött, hogy meghosszabbít több ideiglenes intézkedést, amelyek célja a megélhetési költségek csökkentése. Ezek közé tartozik a gázárak adótartalmának csökkentése, és a félárú jegyek a tömegközlekedésen. A kifizetések a kormány éves költségvetési tervezetének keretében bejelentett új intézkedések részei. A tervek között szerepel még, hogy rekordösszeget, 1,8 milliárd új-zélandi dollárt fordítanak az egészségügyre, többet költenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, és növelik a védelmi kiadásokat – ismertette a távirati iroda.

A pénzügyminisztérium egyik jelentésében kedvező képet festett az új-zélandi gazdaság helyzetéről a következő évre, de figyelmeztetett, hogy 2024-től jelentősen visszaesik majd a növekedés az emelkedő kamatlábak, a kormány járványkiadásainak csökkenése és az ukrajnai háború okozta ellátási nehézségek miatt. Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta idén 3,1 százalékra csökken, majd 2026-ig 4,7 százalékosra emelkedik. Az infláció – amely jelenleg harmincéves rekordot döntött, és 6,9 százalékon áll – a következő négy évben fokozatosan 2,2 százalékra csökken. A várakozások szerint az államadósság – amely sokkal alacsonyabb, mint a legtöbb fejlett országban – 2024-ben fog tetőzni 20 százalékon, két évvel később pedig már csak 15 százalék lesz. Jacinda Ardern miniszterelnök közleményében rámutatott: Új-Zéland gazdaságát kevésbé vágta földhöz a koronavírus-járvány, mint más országokét, ugyanakkor Wellington újabb kihívások elé néz, mind rövid, mind hosszú távon.

A konzervatív ellenzéket vezető Christopher Luxon bírálta a kormányzó Munkáspárt költekezését. Luxon szerint a költségvetés tervezete hátramenetbe teszi a gazdaságot. A költségvetési tervet várakozások szerint gyorsan elfogadják majd, mert a Munkáspárt többséggel rendelkezik a parlamentben.