Nagy mozgásokat láthattunk eddig idén a forint piacán. Lassan eltelik az év fele, és bővelkedhettünk izgalmakban a magyar fizetőeszközzel kapcsolatban. Ráadásul most is fontos időszak előtt áll a forint, ezért érdemes áttekinteni az eddigieket.

Gyenge kezdés és erősödés

Meglehetősen gyengén kezdte az új esztendőt a forint: a 2020 végi gyengülésnek köszönhetően 2021-et 365 forint körüli euróárfolyammal indult az év. Innen azonban ütemes erősödésbe kezdett a forint árfolyama, és február elejére már csak 354 forint körüli összeget kellett kifizetnünk 1 euróért. Az ok az volt, hogy úgy tűnt, az ország megküzdött a koronavírussal, és már a gazdasági nyitással kapcsolatos gondolatok kerülhettek előtérbe.

Harmadik hullám: zuhanás

Azonban hamar kiderült sajnos, hogy ez egy igen hiú ábránd volt úgy általában mindenki részéről, és megérkezett a koronavírus harmadik hulláma. Ekkor újabb gazdasági lezárás jött, és ezzel párhuzamosan jelentős gyengülésbe kezdett a forint. Olyannyira, hogy a tavaly tavaszi, illetve október végi mélypontok közelébe esett a forint az euróval szemben, ami azt jelentette, hogy az EUR/HUF kurzus a 369 forintot is elérte. Ez már egy olyan árfolyamszint volt, hogy többen a jegybanki beavatkozást várták, azonban ez végül nem következett be érdemlegesen.

Erősödés a nyitással és a jegybankkal

A forint mindenesetre ettől még technikai tényezőktől is hajtva erősödésbe kezdett, és aztán lassan érkezett az ehhez szükséges muníció is. Magyarország ugyanis élmezőnybe került a lakosságarányos átoltottságban, méghozzá a keleti vakcinák miatti gyors oltási program miatt. A járvány bár javában tombolt még március második felében és áprilisban, egyre inkább a gyorsuló oltási kampányra figyeltek a befektetők. A járvány legyőzése tehát látszott, és az is, hogy ez Magyarországon jóval előbb valósulhat meg, mint a többi országban. A koronavírus lassú eltűnése pedig gazdasági nyitást is jelent, ami be is következett, és jelentősen növelte is a bizalmat a magyar eszközök iránt: a forint mellett a BUX is szárnyalásba kezdett, és végre elérte járvány előtti történelmi csúcsait. Ebben, a már egyébként is pozitív hangulatban érkezett az MNB jelzése, amely szerint az elszálló infláció miatt monetáris szigorítás várható. Ez kamatemelés is lehet ráadásul, ahogyan azt Virág Barnabástól, az MNB alelnökétől már többször megtudhattuk. Nem véletlen a jegybanki kommunikáció, ugyanis a gazdasági nyitás következtében 8 éves csúcsra ugrott az árszínvonal emelkedése áprilisban és májusban is.

Elbizonytalanodás a nagy nap előtt

Most azonban úgy tűnik, hogy még egy újabb szakaszt kell elkülönítenünk a júniusi kamatdöntés előtt. Ez pedig az elbizonytalanodás. Nem tudni ugyanis egyelőre, hogy milyen ütemben, milyen mértékben és milyen célzónával valósul meg a kamatemelés. A bizonytalanság viszont az egyik legkevésbé kedvelt dolog a befektetők számára, és mivel a kamatemelés ténye már beépült valószínűleg a forint előző hetekben látott szárnyalása során, most inkább a biztonságba vonulhatnak a kereskedők. Érdemes lesz figyelni az MNB konkrét kamatdöntését és az azt követő kommunikációt: sok eldőlhet ugyanis a keddi ülésen. Ha a jegybank esetleg nem emel kamatot, vagy pedig annak mértéke és a jelzések enyhébbek lesznek mint a várakozások, akkor nem kizárt, hogy újból gyengülni kezdhet a forint. Egy határozott monetáris szigorítás, és valóban proaktív fellépés az inflációval szemben viszont újra erősödő pályára teheti a forintot.