Több mint egy éves rekordra erősödött a forint. Volt olyan is az elmúlt napokban, hogy alig több mint 369 forintot kellett adni egy euróért a devizapiacon. Azóta kisebb visszagyengülést láthatunk, de így is idei csúcsai körül ingadozik az EUR/HUF keresztárfolyam. Némileg szokatlan módon tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter is kommentálta a magyar fizetőeszköz erősödését.
Kormányinfó – szóba került a forint
Tegnap tartott Kormányinfót Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Nem meglepő módon számos téma szóba került a kamatstop további meghosszabbításától kezdve az idei hiánycélon át az inflációig. Utóbbival kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter megosztotta a várakozását is, június-júliusban, de legkésőbb augusztusban 20 % alatti inflációt vár Gulyás. Mint ismert, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábbi nyilatkozata szerint a kormány 15 %-os éves átlagos inflációval kalkulál 2023-ra.
Gulyás Gergely a forintról is nyilatkozott, ami összességében igen ritka pillanat. A kormánynak ugyanis nincs árfolyamcélja, a forint árfolyamának alakulása azonban nyilvánvalóan nem hagyja hidegen a kabinetet. A miniszter szerint a mostani erősödésnek oka lehet, hogy sokan hozzák haza és fektetik be forintban a pénzüket. A korábbi gyengülés – például a 430 körüli euróárfolyam mögött – Gulyás szerint spekuláció állhatott vélhetően, a magyar gazdaság teljesítménye ugyanis nem adott okot ilyen hektikus kilengésekre.
A miniszter kommentárja természetesen nem kell, hogy információt tartalmazzon a forint jövőbeli árfolyamára vonatkozóan. Mégis érdekes, hogy ezúttal ebben a témában is megnyilvánult Gulyás Gergely a Kormányinfón. A forint árfolyama egyébként a továbbiakban függhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájától, az uniós pénzek kérdésének megoldásától, a nemzetközi befektetői hangulattól és akár a nagy jegybankok kamatdöntéseitől is a korábbi elemzői megszólalások szerint.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
