A forint azon kevés devizapiaci eszközök közé tartozik, amelyhez Magyarországon mindenki hasonlóan ért, mint a politikához, vagy a focihoz. A devizahiteles idők nagyban hozzájárultak ehhez, amikor a hitelcsapdába került családoknál minden napos volt az árfolyam figyelése-érthetően. Bár a probléma (legalábbis nagyon nagy részben) megoldódott, és mára sem a lakosságnak, sem az államnak nem túl jelentős a devizában mért adóssága, mégis központi téma maradt a forint árfolyama. Politikai fennhanggal, illetve érzelmekkel történik a kommunikáció a téma kapcsán, holott egészen racionális, makrógazdasági tényező az, hogy hogy áll egy adott ország saját fizetőeszközének árfolyama.

Harmadik hullám, zuhanó forint

A koronavírus válság ráadásul kizökkentette a forintot a 310-325 közötti nyugalmi zónából az euróval szemben. Azóta már többnyire a 350 forint feletti euróárfolyamhoz kell hozzászoknunk. Az elmúlt hetekben azonban különösen téma volt a forint árfolyama, ugyanis a történelmi mélypontja felé közelített a jegyzés. Néhány tized forinton múlt csak, hogy valóban a valaha látott legmagasabb euróárfolyamot lássuk.

Az árfolyamesésnek alapvetően 2 jól azonosítható oka lehetett. Az egyik, hogy a nemzetközi hangulat sem állt túl fényesen, bár történelmi csúcsokkal tarkított, de volatilis hónap volt a március a tőkepiacok számára. Az ilyen mozgás pedig nem kedvez az egyébként is sérülékeny devizáknak, mint amilyen a forint is. A néha általánosan negatív piaci hangulatban tehát gyengült a forint, mint az a múltban is megszokott volt.

A fő ok azonban országspecifikus lehetett. Ahogy láthattuk, hogy a BUX is jelentősen alulteljesít például a német tőzsdeindexhez, a DAX-hoz képest a koronavírus harmadik hulláma kapcsán, úgy a forint sem szerepelt túl jól. A járvány harmadik hulláma ugyanis nem várt módon hozott nehézséget Magyarország számára. A második hullám januári, februári lecsengése meglehetősen reménykeltő volt. Naponta 1000 alatti esetszámok, az egészségügy terhelése is csökkent, és úgy tűnt, már a halálozások száma is képes a napi 100 fős szint alá süllyedni. Ráadásul az oltás hazánkban is elkezdődött, a tavalyi év utolsó előtti napján. A brit mutáns ugyanakkor betört hazánkban, és hetek alatt térdre kényszerítette az ellátórendszer. Rekord fertőzött szám, rekord terhelés a kórházakon, rekord számosságú ember lélegeztetőgépen, és sajnos rekord számú napi elhunyt-ezt hozta eddig a harmadik járványhullám.

Megérzi a forint a gazdasági károkat

Persze a többi európai (különösen a régiós) országokban is rossz a helyzet, de nem ilyen mértékben-illetve a nyugati országok már előbb találkoztak a jóval fertőzőbb és súlyosabb vírusmutánssal. A kormány válasza szükségszerűen újabb lezárások bejelentése volt, eredetileg március 22-ig-ez azonban többször ki lett tolva azóta. Márpedig a lezárások nem jelentenek sok jót a gazdaság számára. Néhány nappal ezelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette, miszerint naponta átlagosan 11 milliárd forintba kerülnek az országnak a lezárások. Valószínűleg ebben még nincs benne ráadásul az egyének, vállalkozások által elszenvedett, nehezen becsülhető károk.

A gazdasággal kapcsolatos bizonytalanság pedig az egyéb mutatókra is hatást gyakorolhat majd. Vélhetőleg nem kisebb államadóssággal kell számolnunk az intézkedések miatt. A forint tehát eladói nyomás alá került, ami nagyon közel vitte az euróval szembeni a kurzust a 370-es értékhez.

Erősödés kezdődött

Onnan azonban egy látványos visszapattanást érhetünk tetten, ami először érthetetlennek tűnhet. A járványügyi adatokat továbbra sem túl kecsegtetőek, akkor mire fel a nagy erősödés? Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az esést valószínűleg kiváltó két fenti okban bekövetkezett azért némi változás. Egyrészt a piaci hangulat jelentősen javult, elég, ha végig nézünk az európai, vagy amerikai tőzsdéken. Másrészt azért a magyar járványhelyzet bizonyos szempontból reménykeltő. Az egész Európai Unióban nálunk a legnagyobb az 1 millió főre jutó beoltottak száma, lassan kétszer annyi ez a mutató, mint az uniós átlag. Márpedig nyitni az oltások által lehet.

Az oltás mentheti meg a forintot

Beválni látszik a taktika, hogy a keleti vakcinák alkalmazásával hamarabb túllendülhetünk a járványon. Segíthetett a forint megítélésének az a hír is, hogy a kormány eltökélte, hogy 2,5 millió ember első körös beoltása után megindul a nyitás. Persze még mindig nem koncerten fogjuk elfogyasztani az étteremben vett ebédünket, de legalább a szolgáltatások, és négyzetméter korlátozással a boltok is kinyithatnak.

Az átoltottság ilyen ütemű növekedése miatt jelentős előnyhöz juthatunk gazdaságilag is a többi országhoz képest. Emiatt spekulatív szempontból is megérheti a befektetők számára az, ha inkább a forint erősödésére fogadnak. Ráadásul technikai szempontból is túlságosan sokat gyengült rövid idő alatt a magyar fizetőeszköz, így emiatt sem kecsegtet túl jó hozam/kockázat aránnyal a forinttal szembeni pozíciónyitás.

Merre tovább?

Hogy a forint folytatja-e a megkezdett erősödést, nyilvánvalóan nehéz előre megmondani. Ugyanakkor az erre ható tényező továbbra is a gazdaság újranyitása lehet leginkább, természetesen a jegybank üzenetei mellett. Az azonban egyelőre biztosnak látszik, hogy egy időre elfelejthető a 320 körüli euróárfolyam. És ez sok szempontból jó, de néhány szempontból persze hátrányos is.