Az elmúlt hónapokban igen nagy mozgások jellemezték a magyar fizetőeszköz piacát. Október közepén bőven 430 felett is járt az EUR/HUF kurzus, azóta viszont 400 alatti euróárfolyamot is láthattunk egy rövidebb időre. Hogy végül a kerek érték felett, vagy alatt vásárolhatunk eurót a következőkben, az jelentős részben az uniós pénzek sorsától és a jegybankba vetett bizalomtól függhet.

Nagy kilengések

Egy deviza árfolyamát számos belső és számos külső tényező is meghatározhatja, alapesetben nem lehetünk tehát meglepve a forint árfolyamának nagy kilengésein. Míg a (most éppen emelkedő) gázárak hónapokig tartó csökkenése miatt javult Magyarország folyó fizetési mérlege, addig az inflációs nyomás továbbra is nagyon erős. Míg a nemzetközi befektetői hangulat pozitívabb lett az utóbbi hetekben, addig az orosz-ukrán háború kockázatkerülésre sarkallja a befektetőket a magyar eszközök kapcsán is.

A sor hosszan folytatható, ugyanakkor kétségtelen, hogy az uniós pénzek körüli huzavona volt a leginkább meghatározó az utóbbi hetekben. Bár figyelemre méltó politikai csatározást is láthatunk, a piacokat két dolog érdekelheti – az egyik, hogy mennyi forrást kap meg végül Magyarország, a másik pedig az, hogy időben mikor számíthatunk a kifizetésekre. Amíg erről konkrétum nem érkezik, addig maradhat a bizonytalanság a forint piacán is, hiszen nem tudják pontosan beárazni a kérdés lezárását a piaci szereplők.

Kérdés a bizalom

A fentiek mellett kiemelkedően fontos tényező a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája, valamint az arról alkotott piaci értékítélet. Nem csupán az számít, hogy a jegybank konkrétan milyen értékre állítja be az alapkamat szintjét, vagy hogy mennyire szűkíti a likviditást a piacon. Kulcskérdés a bizalom is – a befektetők ugyanis jóval kevésbé bátran vehetnek fel pozíciókat a forint ellen spekulálva, ha a jegybank elkötelezett a pénzpiaci stabilitás mellett. Ez az, ami rengeteget segíthetett a hazai pénznemnek az október közepi, rendkívüli bejelentések óta. Nagy kérdés tehát, hogy dátum szerint meddig alkalmazza a stabilitást segítő eszközeit az MNB – azt biztosan tudjuk Virág Barnabás alelnöktől, hogy mindaddig, amíg az ország kockázati megítélése nem javul jelentősen.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!