Svédország 2023-ra készpénzmentessé válhat, Kína pedig már a 2022-es téli olimpiai játékokon megismertetheti a világgal az első digitális jegybankpénzt. Az euroövezeti felnőttek közel 50 százaléka már most is a digitális fizetést részesíti előnyben, többek között a koronavírus-világjárvány, valamint az e-kereskedelem felfutása miatt. A digitális fizetőeszközök hatalmas lépést jelentenek a pénz evolúciójában, és a következő években forradalmi átalakulást eredményeznek majd a világgazdaságban.

A 2022-es téli olimpiai játékok idejére Kínában már élesben működni fog a világ első digitális jegybankpénze. Az ország éllovas a fejlesztésben: 2020 áprilisában kezdődött a digitális renminbi implementációja a kínai gazdasági rendszerbe, négy nagyvárosban pedig már zajlik is a fizetőeszköz tesztelése. Európában Svédország vezet: a skandináv ország terve az, hogy 2023-ra készpénzmentes övezetté váljon a svéd jegybank, a Riksbank által fejlesztett állami digitális valuta, az e-korona segítségével.

Digitális pénz: új technológiai forradalom

„A digitális fizetőeszközök hatalmas lépést jelentenek a pénz evolúciójában. A digitalizálódó gazdaság az ipari forradalmakhoz hasonlóan rajzolja újra a gazdasági kereteket: azt, ahogyan az érték létrehozásáról és az értékek továbbításáról, cseréjéről gondolkodunk” – fogalmaz Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója. Az év innovatív terméke díjjal kitüntetett, magyar tulajdonú, észt fintech cég vezetője kiemeli: a digitális pénz és digitális értéktovábbító szolgáltatások iránti kereslet az elmúlt években jelentősen megnőtt, többek között a koronavírus-világjárvány, valamint az e-kereskedelem felfutása miatt.

Krocsek Attila emlékeztet: a pénz vagy egyéb értékek digitalizálására többféle megoldás született; ilyen az elektronikus pénz, a virtuális eszközök, illetve a digitális jegybankpénz is.

A technológiai átalakulást természetes módon az üzleti szektor tudta gyorsabban követni. A piaci igények gyors felismerését láthatjuk abban, hogy sorra jelentek meg a világban az olyan digitális fizetőeszközök, mint a kriptovaluták, például a Bitcoin vagy az Ethereum. Ezek az eszközök azonban a piac egy része számára túlságosan spekulatívnak bizonyultak, ezért jöttek létre a stabil kriptovaluták is, amelyek mögött már konkrét fizikai érték van. Ilyen például a 100 százalék fizikai aranyletéttel rendelkező digitális eszköz, a BlockNoteX, amely az Ethereum platformon fut.

Az a közös nevező ezekben a projektekben, hogy a blockchain technológia előnyeire épülnek: a pénzügyi tranzakciók hamisíthatatlan folyamatvezérléssel, hiteles időbeli érkeztetéssel, valamint garantált változáskövetéssel és számos más előnnyel valósulnak meg.

A blockchain alapú fizetés biztonságos, olcsó és gyors, ráadásul semmi másra nincs szükség hozzá, csak egy okoseszközre – mobiltelefonra, okosórára vagy éppen okoskarkötőre.

A virtuális eszközöknek köszönhetően pedig két tetszőleges személy vagy cég úgy tud értéket cserélni, hogy nincs szüksége egy központi szereplő külön engedélyezési mechanizmusára. Ehhez pedig egy olyan új, digitális értéktovábbító infrastruktúra áll rendelkezésre, amely már modernebb, biztonságosabb és rugalmasabb, mint a jelenlegi rendszerek.

Lépéskényszerben a jegybankok

„A virtuális eszközök térnyerése lépéskényszerbe hozta a hagyományos pénzügyi rendszereket is. Leegyszerűsítve: az államilag kontrollált eszközök kezdtek piacot veszíteni az innovatív digitális megoldások miatt. Utóbbiak ugyanis jellemzően decentralizált fizetőeszközök, vagyis nincs kibocsátó szervezetük és egyetlen kormány, központi bank sem kontrollálja őket. Ezt a folyamatot ellensúlyozandó kezdték meg a világ központi bankjai a digitális jegybankpénz jogi és technikai kereteinek kidolgozását, valamint a blockchain technológia szabályozott piaci implementációja lehetőségeinek feltérképezését” – mondja Krocsek Attila. Hozzáteszi: az Európai Unió a virtuális eszközökre vonatkozó egységes szabályozási keretrendszert (MiCa) is létrehoz.

A fogyasztói igény, a fizetési magatartások modernizálódása már kézzelfogható: az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok által az euroövezeti fogyasztók szokásait vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy az euroövezeti felnőttek közel 50 százaléka a digitális fizetést részesíti előnyben.

A jogi-szabályozói környezet kihívásait kiválóan érzékelteti a Nemzetközi Valutaalap adata: a szervezet 174 tagállama jegybankjainak közel 80 százaléka egyáltalán nem bocsáthat ki digitális pénzt a jelenlegi jogszabályok értelmében. A jogszabályok szerint ugyanis a pénzkibocsátás kizárólag bankjegyek és érmék formájában valósulhat meg.

A BlockBen üzletfejlesztési igazgatója ugyanakkor biztos abban, hogy az állami rendszerek is hamarosan megtalálják a jogi-szabályozói megoldásokat ezekre a problémákra.