A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa egyhangúlag döntött. Márciusban nem változik az alapkamat, továbbra is 6,5 százalékon marad. A jegyzőkönyv szerint az inflációs kockázatok és a nemzetközi bizonytalanságok indokolják az óvatos hozzáállást, a jegybank célja továbbra is a pénzügyi stabilitás és az árstabilitás fenntartása. A kamatcsökkentés egyelőre nem kerülhet szóba, az infláció csak 2026-ra térhet vissza a célzott sávba.

Továbbra sincs kamatvágás, az MNB egyhangú döntéssel tartotta 6,5 százalékon az alapkamatot

Nem változtatott a 6,50 százalékos alapkamaton márciusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az erről szóló döntést a Monetáris Tanács teljes egyetértésben hozta meg  A jegybank szerint a továbbra is fennálló inflációs kockázatok és a globális gazdasági bizonytalanság miatt elengedhetetlen a szigorú monetáris kondíciók fenntartása –  számolt be a döntésről az MNB az Monetáris Tanács üléséről készült jegyzőkönyvben.

A bizonytalan nemzetközi környezet óvatosságra inti a jegybankot

A tanácstagok megerősítették azon álláspontjukat, miszerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják – olvasható a jegyzőkönyvben. A tanács ülésén nem is merült fel más javaslat: a döntéshozók egyetlen napirendi pontként tárgyalták az alapkamat változatlan szinten tartását. A kamatfolyosó többi eleme – az egynapos betéti és hitelkamat – szintén változatlan maradt, 5,50 illetve 7,50 százalékon.  A jegyzőkönyv szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.

Inflációs cél csak 2026 végére érhető el

Az MNB szerint az infláció februárban 5,6 százalékra, a maginfláció pedig 6,2 százalékra nőtt, elsősorban a szolgáltatások magas árazása miatt. A fogyasztói árindex az év hátralévő részében várhatóan a jegybanki toleranciasáv (2-4 százalék) fölött marad, és csak 2026 végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt. Az éves átlagos infláció idén 4,5–5,1 százalék, jövőre 2,9–3,9 százalék között alakulhat.

A piaci szolgáltatások a teljes éves áremelkedés közel felét okozták. A tanács változatlanul kiemelten követi a szolgáltató szektor árazási döntéseit – jelezték. A monetáris tanács várakozása szerint a fogyasztóiár-index februári csúcsát követően mérséklődik.

Az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói árakat. A piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája ugyanakkor az év egészében magasabb infláció irányába hat.

A tanács kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit, mivel ezek nagyban hozzájárulnak a magas inflációs szint fenntartásához.

Stabilitás, türelem és pozitív reálkamat

Az MNB szerint a legfontosabb cél továbbra is az árstabilitás megőrzése és a pénzügyi stabilitás biztosítása. A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamaton keresztül segíti a piaci stabilitás fenntartását, és a várakozások horgonyzását.

A jegyzőkönyv egyértelmű üzenete, hogy nincs tér kamatcsökkentésre a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben. A jegybank addig nem kíván lazítani, amíg az inflációs cél elérése nem tűnik biztosnak és fenntarthatónak.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock