Az üzleti szférán belül augusztusban az ipari és építőipar bizalmi index emelkedett, a kereskedelmi és szolgáltatói viszont hibahatáron belül csökkent. Az ipari termelők hangulata két és fél éve nem volt ilyen kedvező. A termelési kilátások, a rendelésállomány – ezen belül az export –, a készletek és az elmúlt időszaki termelés értékelése egyaránt javult. Az építőipari bizalmi index – a júliusi jelentős csökkenés után – augusztusban emelkedett, s ismét kissé több az optimista, mint a pesszimista cég. A magasépítő cégek kilátásai javultak, az eddig is borúlátóbb mélyépítőké kissé tovább romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos ágazati megítélés kissé kedvezőtlenebb lett, de a rendelésállomány esetében javult. Az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát a munkaerő-, illetve az anyag- és kapacitáshiány. A kereskedelmi bizalmi index öthavi emelkedést követően második hónapja csökken. Az eladási pozíció megítélése kissé romlott, a rendeléseké öthavi minimumára csökkent, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index a júliusi emelkedés után augusztusban hibahatáron belül csökkent. Az üzletmenet megítélése érezhetően javult, de a forgalmi várakozások erősen romlottak.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulást követően három hónapig romlott, ám augusztusban ismét visszaerősödött az áprilisi szintre. Az iparban érezhetően meghaladta az áprilisit is – három és fél éves csúcsára jutott –, a többi ágazatban azonban a mostani javulás ellenére elmaradt attól. Hónapok óta minden ágazatban több cég készült a létszám bővítésére, mint csökkentésére, legkevésbé a kereskedelemben. A lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban három hónapja erősödik. Az áremelési törekvés a kereskedelemben sokat erősödött – a cégek nagy többsége áremelésre készül –, s növekedett az iparban is, miközben az építőiparban hosszú idő után kissé kevesebb lett az áremelést tervező cég. A szolgáltató cégeknél e tekintetben nem történt változás.  A fogyasztók inflációs várakozása a májusi jelentős növekedést követően harmadik hónapja csökken. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában augusztusban sokat romlott, az ipar kivételével április óta először ismét több a jövőt negatívan, mint pozitívan megítélő cég. A lakosság véleménye ugyancsak sokkal kedvezőtlenebb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban négyhavi emelkedés után második hónapja mérséklődött. A lakosság saját pénzügyi helyzetét júliushoz képest enyhén javulónak értékelte, várakozása megfelelt a válság előttinek. A megtakarítási képesség megítélése negyedik hónapja javult. A nagyértékű tartós fogyasztási cikkek jövőbeli vásárlási lehetőségének megítélése kissé romlott.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021