Már a pénteki első kereskedési napján is nagyon gyengén teljesített a „virtuális szektor” zászlóshajója, hiszen a pénteki záró ár 23 centes plusza alapján azt mondhatjuk: még a kikötőben homokpadra ült a hajótest. Azután a hétfő sem hozott kegyelmet, hiszen 11 százalékos mínuszban, 34 dolláron zárt a 38 dolláros áron kibocsátott papír.

Mindezt úgy hozta össze a divatpapír, hogy kiderült: az IPO- t vezénylő Morgan Stanley árfolyam karbantartó vásárlásokkal támasztotta a kurzust. Másrészt, az első két napon a részvényjegyzésben részt vett új tulajdonosok még nem értékesíthették a papírjaikat. Erősen korlátozott volt tehát az eladói oldal. A vásárlói oldal meg úgymond mesterségesen fel volt pumpálva, hiszen emlékezhetünk, csak a roadshow startja előtt derült ki, hogy a kibocsátás szabályait az amerikai befektetőkre szabták, így az európai kisbefektetők gyakorlatilag nem jegyezhettek. Nyilván őket az első kereskedési napon várták. Úgy tűnik, hiába.

A Facebook vergődése annál riasztóbb, mert egy évvel ezelőtt az akkor 45 dollárért jegyezhető szektortárs LinkedIn szakportál részvényét már az első kereskedési napon 120 dollár fölé húzták a lelkes vásárlók. Ennek fényében a Facebook parkettre lépését is felfokozott várakozás övezte. Elemzők szerint ezt meglovagolva árazták túl a papírt, abban bízva, ezen az áron is elkapkodják majd az amerikai befektetők. A tengeren inneni játékosoknak pedig nyilván a kurzus felhúzásának szerepe jutott volna ebben a szcenárióban. Különösen, hogy a jegyzési szabályok szerint az új tulajdonosok két napig nem adhattak túl a részvényeiken.

Amíg azonban a LinkedIn forgatókönyvét egy kamaradarabra szabták, a Facebook nagyszínházi szcenáriót igényelt volna. Nagyságrendi a különbség a két IPO között. A LinkedIn 300 millió dolláros pakettjét tavaly egy lélegzettel felszippantotta a piac. Úgy látszik a Facebook mostani 20 milliárd dollárja túl nagy falatnak bizonyult.

A mai Wall Street-i nyitástól szabad a pánik. Erre utal az első két nap eladási hulláma is, melynek során a „szabad kezű” tulajdonosok elébe mentek egy fenyegető eladási hullámnak, s az ilyenkor szokásos árfolyamomlásnak. Hogy kik lehettek az eladók? Nos, meglehetősen szűk a kör, amennyiben az első két kereskedési napon csak a főtulajdonosok és a korábban zártkörű értékesítés révén részvényhez jutott intézményi befektetők adhatták tanújelét a papírral szembeni bizalmatlanságnak. És abbéli várakozásuknak, hogy kedden kitör a pánik.

Jó hír, hogy egy esetleges árfolyamcsuszamlás akár kedvező beszállási pontokat is kínálhat a jegyzésből kiszorult befektetőknek. Igen ám, de vajon hol érdemes beszállni? Mennyi lehet a Facebook fair értéke?

Érdemes kicsit utána számolni. Ha például azt a nagyon kedvező felfutást tételezzük, hogy pár éven belül a fél világ Facebook felhasználó lesz, ami azért, lássuk be, egyelőre csak álom. De ha mégis megvalósulna, akkor nagyjából 3,5 milliárd ügyféllel számolhatunk. Ügyfelenként 4 dollár bevétellel kalkulálva, 14 milliárd dolláros árbevétel lehetne a plafon. A 27 százalékos nettó profit marginnal és 15-ös P/E-vel számolva, azt kapjuk, hogy 20-21 dollár között lehet a fair érték.

A legújabb tőzsdebuborék, amit a „virtuális szektor” gerjeszt, persze, még egy darabig eltérítheti ettől a kurzust, de az biztos, hogy nagyon túlárazott a papír. És hiába ette bele magát az agyunkba a szlogen, hogy aki „nincs a Facebookon, az nem is létezik”, bizony fel kell készülni arra, hogy van élet a Facebookon túl…