2024 június 13

Vízen úszó élelmiszergyárak ontanák a zöldséget

Egyre kevesebb a föld, ahol haszonnövényeket termeszthetünk, vagy háziállatokat tarthatunk. Ha ez valóban így van, szakadjunk el a földhözragadt gondolkodástól, evezzünk más vizekre a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Legalábbis így gondolkodik – a más meghökkentő megoldásairól is ismert – építész, Javier F. Ponce.

Torony-üvegházakban termesztenék a növényeket

A barcelonai illetőségű szakember arra gondolt, hogy egy olyan városnak, mint Szingapúr, amely a világ egyik legsűrűbben lakott metropolisza, megoldást jelenthet, ha élelmiszer-termelését az őt körbevevő tengerre telepíti. Ráadásul nem is akármilyen módon, hanem olyan toronyházakba, amelyek egyfajta üvegházakként működnének. Innen lehetne ellátni élelmiszerrel a városállam lakosságának egy részét.

Erre nagy szükség is lenne, mivel a sűrűn lakott Szingapúr az élelmiszer szükségletének kilencven százalékát külföldi importból fedezi. A hétszáztizenhat négyzetkilométernyi területen csaknem öt és félmillió ember él. A várost víz veszi körül, az építkezés semmi helyet nem venne el a már így is túlzsúfolt city-től. Jelenleg egyébként is kevés üvegház működik a toronyházak között, azokban is leginkább salátaféléket és csírákat termesztenek.

Tizenöt agrárkolosszus ölelné körül Szingapúrt

Ponce jól ismeri Szingapúrt, a Forward Thinking Architecture iroda irányítójaként különös rálátása van a városra. Ezért is választott olyan formát, amely harmonikusan egybeolvad a város toronyházaival, de mégis folyamatosan napsütést kap. Tizenöt gigantikus üveg-toronyház ölelné át a várost az építész elképzelése szerint, s ez megoldaná, hogy a lakók otthonukhoz közel jussanak friss zöldséghez és gyümölcshöz. A növények természetesen nem földben, hanem újra felhasználható tápanyag gyapotban, vagy folyadékban növekednének.

Az elképzelés enyhítené Szingapúr környezeti terheit. Az élelmiszer import miatt például kevesebb repülőgépnek és hajónak kellene indulnia és érkeznie a városba. Az üvegházakban a növénytermesztést jobban hozzá lehetne igazítani a szükségletekhez. Ezáltal kevesebb élelmiszer kerülne kidobásra, csökkenne a szemét mennyisége. Ez is gond jelenleg, hiszen az élelmiszerek egyharmada most nem az emberek asztalán, hanem a kukában köt ki.

A szakemberek még vitáznak a gazdaságosságról

Az építész elképzeléseinek gazdaságosságáról még viták folynak. Nevezetesen arról, mennyire gazdaságosan lehet termelni az üveg-toronyházakban. A szakemberek egyelőre arról is diskurálnak, hogy valóban környezet kímélőbb-e az agrárgazdálkodásnak ez a formája. Az elképzeléseket foglalja össze az alábbi videó: