2024 november 16

Videón: Irán rakétatámadása Izrael ellen – Innen nincs visszaút, komoly problémákkal néz most szembe a világ

2024. október 1-jén Irán egy masszív rakétatámadást indított Izrael ellen, amely során 181 rakétát lőttek ki több hullámban. A támadás, amelyet „True Promise 2” névre kereszteltek, a teljes izraeli légteret figyelmeztető szirénákkal borította be. A rakéták célpontjai között szerepelt Jeruzsálem, Tel-Aviv és Gedera, ahol egy iskola is megsérült. A Tel-Avivban történt támadások során egy étterem is találatot kapott, amely kisebb sérüléseket okozott a civilek körében. Összesen két izraeli sérült meg könnyebben, míg egy palesztin férfi életét vesztette a Nyugati-parton.

A támadásról több videó is készült itt van néhány az X-ről, valamint a BBC csatornájáról:

(BBC)

    Az izraeli védelmi erők azonnal reagáltak a támadásra, és az Iron Dome rakétavédelmi rendszer jelentős részét elfogta a kilőtt rakétáknak. Azonban a támadások súlyossága és mérete világosan jelezte, hogy Irán egy jól szervezett katonai akcióra készült. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu gyors válaszlépéseket ígért, kijelentve, hogy Irán „nagy hibát követett el, és ezért meg fog fizetni”. Ezzel párhuzamosan Irán azzal fenyegetőzött, hogy ha Izrael visszavág, „megsemmisítő támadásokkal” fogja válaszolni​.

    A támadást Irán „önvédelmi lépésként” értelmezte a rakétatámadást, válaszul a közelmúltban elkövetett izraeli célzott gyilkosságokra, amelyek során több prominens iráni és szövetséges vezető, köztük Ismail Haniyeh és Hassan Nasrallah is életét vesztette. A mostani események tehát egy olyan folyamat részei, amelyek mélyen gyökereznek a két ország közötti politikai és katonai ellentétekben, és újabb fejezetet nyitottak a régió destabilizációjában.

    A Közel-Kelet állandó feszültsége

    Irán és Izrael közötti viszony már régóta feszült. Az 1979-es iráni forradalom után a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok teljesen megszűntek, és azóta Irán folyamatosan Izrael elpusztítását emlegeti, mint politikai célkitűzést. A Hezbollah és a Hamasz, amelyek jelentős támogatást kapnak Irántól, évtizedek óta folytatnak konfliktusokat Izraellel. Ez az ellenségeskedés különböző formában manifesztálódott: terrorista támadások, proxy háborúk, illetve titkos műveletek, például a vezetők célzott meggyilkolásai formájában.

    Az elmúlt hónapokban különösen felerősödött a feszültség a régióban. Izrael több prominens vezetőt, köztük a Hamasz politikai vezetőjét, Ismail Haniyehet és a Hezbollah titkárát, Hassan Nasrallahot célzott támadások során meggyilkolta. Ezek az akciók nyilvánvalóan provokálták Iránt, és a mostani rakétatámadásokat ennek közvetlen válaszaként indította el a perzsa állam​.

    A jelenlegi konfliktus kiváltó okai

    A közelmúltban történt vezetőgyilkosságokkal Izrael igyekezett gyengíteni a Hezbollah és a Hamasz irányítását, valamint megakadályozni a további terrortámadásokat. Azonban ezek az akciók csak tovább élezik a helyzetet. Az iráni válaszlépések mindig is kiszámíthatatlanok voltak, de a mostani rakétatámadás különösen nagy léptékű volt. A csoportos támadás során több száz rakétát indítottak, ami egyértelműen jelzi, hogy Irán rakétatámadásával felkészült egy súlyosabb katonai konfliktusra, ha szükséges.

    A geopolitikai játszma

    Izrael és Irán közötti konfliktusban jelentős szereplő az Egyesült Államok is. A Trump-kormányzat alatt az USA számos kemény szankciót vezetett be Irán ellen, és egyértelműen Izraelt támogatta a közel-keleti konfliktusokban. Az USA szerepe azért kulcsfontosságú, mert Izrael katonai ereje nagyban függ az amerikai támogatástól, különösen a rakétavédelmi rendszerek, mint az Iron Dome működése során. A legutóbbi támadás során is az amerikai haditengerészet rakétaelhárító rendszerei aktívak voltak, és segítettek a támadás kivédésében​.

    Mi várható ezután?

    A jelenlegi helyzet rendkívül feszült, és több lehetséges forgatókönyv is szóba jöhet. Az egyik legvalószínűbb, hogy Izrael jelentős katonai válaszcsapást mér majd Iránra vagy annak szövetségeseire, például Szíriában vagy Libanonban. Ez azonban komoly eszkalációval fenyeget, hiszen Irán már jelezte, hogy ha Izrael válaszlépéseket tesz, „megsemmisítő támadásokkal” fog visszavágni​.

    A régióban több olyan szövetséges is van, akik külön-külön is szereplői a konfliktusnak, például a Hezbollah Libanonban vagy a különböző palesztin csoportok. Egy újabb katonai eszkaláció könnyen átterjedhet ezekre a területekre is, ami akár regionális háborúba is torkollhat. Az ilyen konfliktusok hosszú távú következményei mindig kiszámíthatatlanok, de az bizonyos, hogy a közel-keleti stabilitás és a világgazdaság jelentős kihívások elé nézhet egy ilyen forgatókönyv esetén.

    Meddig jutott a konfliktus?

    A mostani helyzet jól mutatja, hogy a katonai megoldások ritkán vezetnek tartós békéhez a Közel-Keleten. A rakéták és bombázások válasza mindig csak újabb rakétákat és bombázásokat szül, miközben a civil lakosság szenvedi el a legnagyobb veszteségeket. Az izraeli-iráni konfliktusban a politikai párbeszéd és a diplomáciai megoldások helyett az erőszak maradt az uralkodó eszköz, és ez rendkívül aggasztó. Bár az izraeli vezetők gyakran hangoztatják, hogy a terrorizmus elleni küzdelem jegyében hajtanak végre katonai akciókat, Irán reakciói egyértelművé teszik, hogy a régióban egy sokkal nagyobb konfliktus van kibontakozóban.

    Izraelnek és Iránnak is megvannak a saját, jól megalapozott biztonsági félelmei, de a mostani rakétatámadások világosan mutatják, hogy a feszültségek kezelése a jelenlegi stratégiával nem fog tartós eredményeket hozni. A legnagyobb kérdés az, hogy a nemzetközi közösség – különösen az Egyesült Államok és az ENSZ – képes lesz-e közvetíteni a felek között, mielőtt a helyzet teljes mértékben kicsúszik az irányítás alól.