Az amerikai Képviselőház elsöprő többséggel (293-123-as arányban) szavazta meg James Sensenbrenner (republikánus), Thomas Massie (republikánus) és Zoe Lofgren (demokrata) által benyújtott módosítást, amely korlátozná az amerikai állampolgárok megfigyelését, csak bizonyos esetekben és engedélyhez kötnék a kémkedést – írja a vox.com.

A Snowden-ügy

A Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) 1952-ben alapították Marylandben és az amerikai központi kormányzat egyik szervezete. Feladata az elektronikus megfigyelés és hírszerzés. Évente 10 milliárd dollárból gazdálkodnak, és körülbelül 30 ezer alkalmazottal dolgoznak.

Az alkalmazottak egyike volt Edward Snowden, aki 2013 júniusában több dokumentumot is nyilvánosságra hozott az NSA tevékenységéről. Ezekből az derült ki, hogy nemcsak ellenséges országok, terroristacsoportok tagjai után kémkedtek, hanem szövetséges államok szervezeteit, vezetőit, sőt saját állampolgáraikat is megfigyelték. Snowden idén januárban már ipari kémkedésről is beszámolt.

Az ügy az USA-ban és világszerte nagy felháborodást váltott ki és felhívta a figyelmet az adatvédelem fontosságára.

A különleges koalíció javaslata ellen hiába tiltakozott a nemzetbiztonsági és a bírói bizottság. A módosítás pont egy évvel az után született, hogy Edward Snowden kitálalt az NSA megfigyelési tevékenységéről.

Hogyan működött eddig?

2008-ban elfogadták a külföldiek megfigyelésére vonatkozó törvény (FISA) módosítását (FAA), amely bővítette a kormányzat engedélynélküli felügyeleti hatáskörét. Akkor a Bush-kormányzat azzal indokolta a módosítást, hogy szükség van arra a haza védelmében és a terrorizmus elleni harcban. Polgárjogi szervezetek már akkor tiltakoztak és azzal érveltek, hogy a konkrét célpont megnevezése nélküli megfigyelés nem fogja megvédeni az amerikaiakat, de korlátozza szabadságukat.

Az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése megtiltja, hogy bárkit bírói ítélet vagy végzés nélkül megfigyeljenek, átkutassanak. A FAA-ben viszont van egy alternatív megoldás, amely engedélyt ad megfigyelő programokra anélkül, hogy konkrét személyeket kellene megnevezni. Az NSA szerint ez adott felhatalmazást nekik a PRISM-programra. Ebben olyan internetes cégek felhasználóiról gyűjtöttek személyes információkat, mint a Facebook, a Google, az Apple vagy a Microsoft.

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott ügynökség hozzáfért az okostelefonok, tabletek és számítógépek, hívások és levelezések adataihoz. Az összegyűjtött információkat – ebben külföldi és amerikai állampolgárok adatai közösen szerepelnek – egy hatalmas adatbázisban tárolta, amely megkönnyítette a keresést és a célpontok tevékenységének elemzését.

Az NSA-nak és a CIA-nak is odacsaptak

A Képviselőházban csütörtökön este a 2015-ös év védelmi kiadásainak költségvetését tárgyalták, amely tartalmazza az NSA kiadásait is.

Nem ez volt az első próbálkozás

Augusztusban Justin Amash republikánus képviselő nyújtott be törvényjavaslatot, amelyben megtiltották volna az ügynökségnek, hogy megőrizze amerikaiak telefonhívásainak hangfelvételét.

Akkor 205-217-es arányban nemet mondtak a képviselők, de már meglepően sokan emelték fel a szavukat a kémkedési tevékenység ellen.

Az ehhez benyújtott módosításban az szerepel, hogy azokat a számlákat nem fizetik ki, amelyeken saját állampolgáruk személyi azonosítója található, tehát az amerikaiak elleni kémkedést nem fogják finanszírozni. Így azt is megtiltották, hogy a felépített adatbázist használják az NSA-nél. A CIA-t is érintő módosítás azt is tartalmazza, hogy technikai eszközökbe nem építhetnek be „megfigyelési kiskapukat”, így a lehallgatásoknak is gátat szabtak a képviselők.

A változtatás nem nyerte el a szabadságjogokat védő szervezetek egyértelmű támogatását, de az mindenképpen nagy eredmény, hogy a Kongresszus megszavazott egy ilyen módosítást. Így nagyobb nyomás nehezedik Barack Obama elnökre, hogy végre meghallja az NSA-t kritizálók hangját is.

Ez még nem a történet vége

A mostani szavazás szemrehányásnak is tekinthető a Kongresszus hírszerzési bizottságának irányába, amelynek el kellene látnia az NSA felügyeletét, ehelyett inkább megvédte az eszközeiket – mondta Julian Sanchez, a Cato Intézet vezető munkatársa.

A megszavazott módosításnak még több körön kell keresztülmennie ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Meg kell szavaznia még a szenátusnak és Obama elnöknek alá kell írnia. Bármelyik körben megvétózhatják a javaslatot. Jelentősége abban rejlik, hogy kifejezi a kongresszusi elégedetlenséget és ezzel arra kényszerítheti az NSA-t, hogy változtasson eddigi módszerein.