A közlemény indoka az, hogy az Európai Parlament és Tanács ez év elején közzétette az új uniós közbeszerzési irányelveket.

Ezeket be kell építeni a nemzeti jogrendszerekbe, az ÉVOSZ azt szeretné, ha a magyar közbeszerzési törvény még idén eszerint módosulna.

Szakmai mérnökár

Az ÉVOSZ célja az, hogy megszűnjön az ajánlatokban a jelenlegi, széles árszóródás. A szakmai szervezet azt javasolja, hogy a becsült értékhez képest csak plusz-mínusz 15 százalék lehessen az ajánlati árak szórása, az ettől eltérőeket ne lehessen figyelembe venni az értékelésnél.

Ehhez viszont az kell, hogy kötelező legyen megadni a beruházás becsült értékét.

Az uniós beruházásoknál ez ma is szerepel a kiírásokban és a szakma mérnökárnak hívja. A gyakorlatban volt példa arra, hogy a tízmilliárdos nagyságrendű beruházásnál az egyetlen ajánlattevő közel 50 százalékkal drágábban vállalta a munkát és el is nyerte azt.

A súlyozás elve szerint

Az ÉVOSZ javasolja, hogy a tender elnyerése után a fővállalkozó cserélhessen akár alvállalkozót, akár pedig szakembert. Természetesen az új alvállalkozónak, illetve szakembernek meg kell felelnie a kiírásban szerepelt feltételeknek.

Csak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot lehessen elfogadni nyertesnek, kizárólag a legolcsóbb ajánlat ne nyerhessen – véli az ÉVOSZ. Jelenleg az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepel a törvényben, amelyet úgy határozhat meg az ajánlatkérő, hogy a feladatot kritériumokra – szempontokra – bontja, azokhoz pedig súlyszámot rendel. Az értékeléskor a legmagasabb pontszámot elért ajánlat lesz a nyertes.

Az ilyen értékelés viszont nem kötelező.

Uniós irányelveknek megfelelő legyen

Az ÉVOSZ a következő kritériumokat szerepeltetné – értékelési szempontként – az új törvényben: az ár-érték arány, a környezetvédelem, a teljes életciklusra vetített költség, a szállítási és fizetési feltételek, a hulladékminimalizálás és a szociális szempontok.

Irreálisan alacsony legyen az az ár, amely a munkadíj kalkulálásakor – legalább – nem az ágazati minimális rezsi-óradíjjal számol. Továbbra is elsődleges legyen az alvállalkozók kifizetése, hogy megszűnjenek a lánctartozások.

Gyakori probléma: mire egy uniós beruházás elindulhat, az anyagárak és a munkadíjköltségek annyival emelkednek, hogy a beruházás nem fér bele az eredeti költségvetésbe. A szakmai szervezet ezért akarja elérni azt, hogy a szerződés nettó értékének 15 százalékáig – minden megkötés nélkül – emelni lehessen a vállalási árat. Ezt azonban már a közbeszerzési kiírásban jelezni kell, hogy az uniós irányelvnek megfelelő legyen ez a módszer.