A 3 hónapos dél-afrikai állampapír hozama délelőtt 5,53 százalékra nőtt 5,41 százalékról. A héten 30 bázisponttal nőtt az irányadó török államkötvény hozama, ami komoly befektetői tőkekivonásra utal.

Az elemzők egyöntetűen arra számítanak, hogy a dél-afrikai jegybank nem módosít a 40 éves mélypontot jelentő, 5 százalékos alapkamaton a gyenge, 3 százalék alatti gazdasági növekedés miatt. A kamatdöntést szerdán délután jelentik be.

Több más feltörekvő-piaci devizához hasonlóan piaci nyomás alá került szerdán a dél-afrikai rand is; a deviza 1,5 százalékot veszített az értékéből az amerikai dollárral szemben.

Bevédték a lírát a törökök

A török jegybank kedd éjjel agresszív kamatemelést jelentett be. Az intézkedés hatására jelentősen, több mint 3 százalékkal erősödött a török líra a dollárral szemben, csaknem 40 bázisponttal esett az irányadó tízéves török államkötvény hozama, és csökkent a török CDS-felár, vagyis az államcsőd esetére kötött biztosítási csereügyletek (credit default swap, CDS) középárfolyama.

Kispécizték a forintot

Nem tartott sokáig a nyugalom a devizapiacokon. A törökországi kamatemelés miatt az árfolyamesésre játszó befektetők a forintot “pécézték ki” maguknak. Devizapiaci kereskedők szerint a magyar fizetőeszköz könnyű célpont az alacsony alapkamat miatt. A lengyel zloty is megszédült a délelőtt folyamán.

A török döntés jótékony hatással volt a feltörekvő piacokra – köztük a forintra is -, ahonnan múlt csütörtök óta sok befektető távozott, de szerda délelőtt úgy tűnt, csak átmeneti a megnyugvás. A „török veszély” elmúltával ugyanis a befektetők figyelme az Egyesült Államok felé fordult, ahol a jegybank szerepét betöltő Fed közép-európai idő szerint szerda este 8 órától ismerteti pénzügypolitikai döntéseit.

Miért keményítenek be a jegybankok?

Ezek közül a legfontosabb a gazdaságélénkítő célú kötvényvásárlások várhatóan 10 milliárd dollár értékű újabb csökkentése. Ez jelentős eladási hullámot válthat ki a feltörekvő piacokon. Ezek a gazdaságok ugyanis a Fed és a világ többi vezető

jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű monetáris enyhítés legfőbb haszonélvezői között voltak, mivel a pénzügyi válság óta a piacra zúdított pótlólagos jegybanki likviditásból az intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe.

A befektetők elsősorban azokból az országokból vonulhatnak vissza – emelkedő államkötvény-hozamokat és gyengülő devizát maguk mögött hagyva -, ahol a piac ítélete szerint túl alacsonyak a reálkamatok a kockázatokhoz képest. Többek között ezért helyezte kilátásba a monetáris politika szigorítását a brazil és az indonéz jegybank, és ezt várják a befektetők a dél-afrikai központi banktól is.