A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa értékelése alapján a hazai pénzügyi rendszer stabilitása erős. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 2013 végére 17,4 százalékra emelkedett. Az MNB stressztesztjének eredménye szerint a bankrendszer tőkeigénye 2015 végéig egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is csak 16-18 milliárd forint lenne, ami az elmúlt időszak tőkeemeléseihez viszonyítva kifejezetten alacsony kockázatot jelent. A likviditási stresszteszt alapján a bankrendszer jelentős sokkokra is megfelelő likviditási tartalékkal rendelkezik – hangzott el a jegybank háttérbeszélgetésén, amelyet a májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentés megjelenésének alkalmából tartottak.

Készül az új csomag a hitelportfólió tisztítására

A bankrendszer sokktűrő képességének javulásával párhuzamosan a jegybanki alapkamat-csökkentések és a növekedési hitelprogram (nhp) hatására a pénzügyi rendszer prociklikussága számottevően enyhült. A hitelállomány nagysága és összetétele azonban még mindig nem felel meg a gazdasági növekedés hosszú távú igényeinek, bár itt is megfigyelhetőek kedvező változások. A teljes vállalati hitelállomány éves csökkenési üteme a korábbi 4-5 százalékról 1 százalék közelébe lassult. Javult továbbá a kkv-hitelállomány szerkezete is a forintban nyújtott, hosszú lejáratú hitelek javára – hangsúlyozta Vonnák Balázs, az MNB Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője. Mindezzel együtt, ahhoz, hogy a bankrendszer – a hitelezés beindulásán keresztül – támogatni tudja a növekedést, változásra van szükség.

A szektor kiemelt probléma továbbra is a nem teljesítő hitelek magas aránya, amely a vállalati hitelek szegmensben 2013 végén 18 százalék volt. Ez a helyzet magától nem fog megoldódni – hangsúlyozta Vonnák Balázs. A jegybankban ezért előkészítenek egy csomagot a hitelportfólió tisztítására. Egyelőre több lehetőséget is vizsgálnak, ezek között akár egy rossz bank felállítása is felmerült, ám egyelőre csak az irányokat vizsgálják. Vonnák Balázs újságírói kérdésre hangsúlyozta: a problémát a jegybank a bankrendszer könnyítése irányából vizsgálja, nem a vállalatokat akarják menteni. A program elindításának várható időpontjáról az igazgató egyelőre annyit közölt, hogy néhány hónapon belül kerülhet arra sor.

Rendelet a lakosság túlzott eladósodottságának megakadályozására

A nem teljesítő lakossági jelzáloghitelek kezelésében a stabilitási jelentés szerint a Nemzeti Eszközkezelő működése előrelépést jelentett az elmúlt időszakban, a piaci alapú rendezés azonban nem működik. A lakossági nemteljesítő állomány folyamatosan nő, elsősorban a devizaalapú jelzáloghiteleknél, miközben az árfolyamgát kihasználtsága csak lassan emelkedik.

Bár e szegmensnél sem lehet egyelőre érdemi élénkülésről beszélni, ezen a területen Pénzügyi Stabilitási Tanács már most szabályozói lépéseket tart szükségesnek annak megakadályozására, hogy – a válságot megelőző helyzetet elkerülve – a lakossági hitelezés felfutása túlzott, egészségtelen legyen. Konkrétumokat egyelőre nem közöltek, de azt igen, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet (Payment to Income – PTI), valamint a hitelfedezeti érték (Loan to Value – LTV) korlátozásával tartják ezt megvalósíthatónak. A várhatóan még az idén hatályba lépő új szabályozás főbb sarokpontjaról 2014 tavaszán hozott döntést a tanács.

Felső korlát a törlesztőrészletre

A jövedelemarányos törlesztőrészlet esetében meghatároznak majd egy felső korlátot, amelynél nagyobb mértékben az ügyfelek nem adósodhatnának el. Ez a szabályozó eszköz minden típusú hitelre vonatkozna (jelzáloghitel, fogyasztási hitel, gépjárműhitel, stb.), tehát a lakossági hitelezés egészére lenne hatása. A szabályozás az ügyfél minden hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhet figyelembe venne, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelmet venné számításba. Az adóstársaknak mind a jövedelmei, mind az adósságszolgálatai összeadódnak a korlátok alkalmazásakor. A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan az MNB-rendelet alapvetően megtartaná a jelenlegi szabályozást, de a pénzügyi lízingre vonatkozóan – a konstrukció sajátosságai miatt fennálló kisebb hitelkockázatokkal összefüggésben – kis mértékben enyhébb előírások lehetnek indokoltak.

A deviza alapú hitelekkel szemben szigorúbb feltételeket írnak elő a PTI- és LTV-korlátok meghatározásánál, mivel a deviza alapú hitelek törlesztőrészletét a hitel alapjául szolgáló deviza forintban kifejezett árfolyama is befolyásolja. Ennek megfelelően várhatóan mind a PTI, mind az LTV korlátok esetében lényegesen szigorúbb korlátokat állítanak majd fel mind az euró, mind az egyéb devizában nyújtott hiteleknél.