Elemzésükben kiemelték: az adóhatóságnak be kell tartania a határozathozatalra vonatkozó határidőket, mert ha elmulasztja ezeket, akkor már nem lesz módja adóbírság kiszabására. A tájékoztatás szerint a változás a Kúria egy őszi döntéséhez kapcsolódik. Ekkor hoztak határozatot egy utólagos áfa-ellenőrzés ügyében, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jegyzőkönyv átadását követően 200 nappal hozott határozatot.

A Kúria szerint azonban alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő letelte után ne lehessen szankciót kiszabni. A döntés ugyanakkor nem befolyásolja az adókülönbözet befizetésére vonatkozó kötelezettséget, azaz a jogszerűtlenül adózó cég az adókülönbözet és az azt terhelő kamat megfizetésére továbbra is kötelezve lesz.

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója szerint kérdéses ugyanakkor, hogy a Kúria döntése hatással lesz-e a múltban kivetett, ám határidőn túli szankciókra; nem tisztázott, hogy lesz-e lehetősége az adózóknak töröltetni a korábban így felmerült adóbírságokat.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ha az adózó reagálni kíván az adóellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben tett megállapításokra, ezt ún. észrevétel formájában teheti meg. 2018-tól az adózónak már 30 napja lesz rá, hogy észrevételt tegyen, azonban a határidő elmulasztása immár jogvesztéssel jár. Azaz, a késve tett észrevételt a hatóság figyelmen kívül fogja hagyni. Érdemes tehát odafigyelni.

Emellett, az új Art. alapján továbbra is 60 nap áll az adóhatóságok rendelkezésére az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet határozatban történő megállapítására. A határidő számítása azonban némileg változott: adózói észrevétel esetén a 60 nap csak az észrevétel beérkezésének napjától indul. A törvényi változások a tavalyi évben indult eljárásokat nem érintik – hívják fel a figyelmet.